Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 6. Az Árpád-kori városok és vásároshelyek Somogyban
6. Az Árpád-kori városok és vásároshelyek Somogybán Vásáros- és piachelyek Major Jenő és Püspöki Nagy Péter, valamint mások vizsgálatai kiderítették, hogy Magyarországon már a XI. században létezett kialakult piac, illetőleg vásár- és városhálózat. Ennek - a történeti forrásokban is szereplő - elsőszámú hordozói a hetinap + hely típusú névvel nevezett települések (pl. Szerdahely) stb. voltak. Ha például csupán a segesdi föesperességhez tartozó egyházak 1332-37 évi pápai tizedjegyzékét nézzük, akkor itt is szerepel egy Chuturkhel (Csütörtökhely), Kedhely (Kéthely) és Zeredahel (Szerdahely) falu. Ugyanakkor a somogyi fóesperesség tizedjegyzékében Pencedhely (Péntekhely), Zeredahel, Secradaheli (Szerdahely), valamint egy másik Zerdahel, Scerdahel, Zeredhel (Kaposszerdahely) létezik. A források alapján Somogybán hat - a XIV. század első felében már plébániával is rendelkező - Árpád-kori piac, illetőleg vásároshelyet ismertünk meg. Mindegyikre jellemző, hogy a fontosabb utak, átkelőhelyek közelében vannak. így Péntekhely a hátrány melletti hadiút, Kedhely a,Marcaliba vezető út Szerdahely (Kaposszerdahely) a Kaposvár-menti útcsomópontnál, Csütörtökhely és a másik Szerdahely a Nagyatádtól D-re, Babócsa, illetőleg a Kálmáncsa felé vezető út mellett van. Hiszen ennél a Rinya-menti Szerdahelynél még az utat és a révet is említik. Milyen közös kritériumot fedezhetünk még fel esetükben? Ha a Balatontól ÉD-i irányban KéthelySegesd-Nagyatád-Babócsa, valamint a Boglárlelle-Péntekhely-Somogyvár-Kaposvár- Kaposszerdahely útvonalakat nézzük, akkor nagyjából a két megyeközpont ÉD-i útvonala melletti átkelőhelyek vásárhelyeiről tudunk. Kéthely esetében az ún. Paraplé dombon egy XI-XII. századi ún. Motte típusú vár rögzíthető. S mivel 1268-ban még Kéthelyen királynéi népeket, hospeseket, illetőleg officiálisokat emleget egy okelvéi, úgy lehetséges, hogy ez - a vásárhellyel együtt - eredetileg szintén a királynéé vagy a királyé lehetett. S ha az útvonalak további szakaszait is vizsgáljuk, akkor a Nagyatád-Tarany, illetőleg a Bélavár, Vízvár környéki Szerda- és Csütörtökhelynél szintén megfigyelhetünk várakat. (Ld. Babócsa története című kötet). Nem akarunk további “kiragadott” esetekkel élni, de fontosnak találnánk a Kaposvár melletti Szerdahely példáját is. Ugyanis itt is szerepel egy jelentős királyi, királynéi vár (amely a XII. századtól a Monoszló nemzetség tulajdonába ment át) Györffy szerint a szerdai heti vásárt itt a Ropoly vár hely alatt a Gerzencze patak völgyében, többfelől idetorkoló utak csomópontjánál nyitották meg. Tehát nyugodtan kiegészíthetjük azzal az elmondottakat, hogy ezek az Árpád-kori eddig ismert vásároshelyek többnyire a várak, várashelyek melletti utak, vizek településeinél, javarészt királyi, királynéi tulajdonban voltak. A király a XIII-XIV. században a várak, birtoktestek, az út, a rév és más vámok eladományozásával további településeket fejlesztett, jobbára már földesúri magánkézben, vásároshellyé. Az ilyen várakkal, piachelyekkel (révekkel, stb!) rendelkező fontos utak melletti településekből, amelyek a Somogybán elsősorban az uradalmi és birtokközpontok lesznek, alakultak ki az itteni XIV-XV századi mezővárosok. Ugyanakkor az Árpád-kori Kéthely és méginkább Kaposszerdahely esetében a vásároshely középkori, mezővárosi továbbfejlődéséről is tudunk. Azok az Árpád-kori somogyi vásároshelyek, amelyek nem váltak mezővárossá, sem vesztették el vásáijogukat, csak a jelentőségük csökkent vagy szűnt meg, mivel a XIII-XIV. századra általában a vásárhálózatban változás állt be. Erre jellemző, hogy a somogyi Mernyén IV. László megengedi a veszprémi püspöknek, hogy vámot 65
