Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
III. Somogy az Árpád-korban (1100-1300-as évek) - 4. A somogyi Árpád-kori ispánsági, nemzetségi központok, egyházak, temetők régészeti emlékei
Színvonalas munkára utal a kötcse-pócai XV. századi gótikus, mérműves díszt utánzó, öntött övdísz. A XIV-XV. századi ötvösmüvesség díszes és eddig ismeretlen emlékei is feltűnnek a Balatonparton. Ugyanakkor az itt előkerült jellegzetesen négyszög alakú, átfúrt, csontos övék Babócsa, Kaposvár, Somogyvár legújabban Balatonszabadi hasonló korú temetőiből ismertek. A téglalap alakú, hosszúkás, középen négy félgömbben végződő, a végeken kisebb két-két gömbbel és körülötte felfüggesztési lyukkal ellátott bronz övdísz a Kecskemét környéki ásatások anyagában is megtalálható. A hosszúkás, középen párhuzamos vonalkeretbe foglalt szívminták sorával díszített övcsathoz csatlakozó bronzlemezt pedig a Budapest környéki, hasonló korú csuti temető embereinek viseletében tárták fel. Kecskemét és Buda környékének középkori művelődési emlékei tehát a Dél-Balaton Szántód környéki vidékének hasonló korú művelődési anyagában is fellelhetők. Kis bronzkarikák, díszes, öntött tőmarkolatvédők, aranyozott, griffel díszített, bronz késvég, valamint a teleki Szent András templomtól kelet felé 100 méterre a völgyben (a régi falu helyéről) előkerült tárgy, a kör alakú lapos lemezszerű felfúggesztővel rendelkező díszgomb is idesorolható. Lemezén karcolt, leveles, illetőleg két napraforgó virág-díszítés van. Ezek a tárgyak szép emlékei - az eddig alig ismert - dél-balatoni vidék XIV-XVII. századi művelődésének. A terület még azzal is kitűnik, hogy nemcsak a budai és Kecskemét környéki anyagban, hanem a somogyi hasonló korú népesség régészeti hagyatékában is találhatók e leletekkel rokon darabok. Szántód-Zamárdi-Kötcse-Nagycsepely-Karád vidékének lakói, azok az emberek, akik egykor gazdag, templomos, soros-utcás falvakban éltek - a kerámia révén - az országos- és a külföldi, a bécsi kereskedelembe is bekapcsolódtak. Falvaik környékén magas szintű helyi kerámiaművesség virágzott, amelynek egyik fazekasmesterét éppen Szántód közelében, Nagycsepely-Pácsmádon fedezhettük fel. Az elpusztult településeken előkerült - mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőműveléssel, kismesterséggel kapcsolatos - tárgyak megközelítőleg egy azonos technikát használó és azonos gazdasági fokon élő dél-balatoni és somogyi népességre utalnak. A somogyi ispánsági és nemzetségi központok templom körüli temetőinek anyagközlése során még több fontos eredmény került a felszínre. Az ásatások révén, illetőleg a szórványosan előkerült anyag közlése után szisztematikusan, a központokat teljességében vizsgáló történeti-topográfiai módszerrel kívántuk a kutatást folytatni. A munka összegezése szempontjából elsődlegesnek tartottuk a somogyvári ispánsági központ általunk a források, illetőleg a topográfiai kutatások során azonosított területeinek mielőbbi feltárását. A Somogyváron eddig a közel tíz esztendőn keresztül folytatott régészeti munkák csupán a Kupavár igen jelentős, XI. századi bazilikáját, illetőleg a hozzá tartozó építményeket, temetőket hozta a felszínre. Viszont Somogyvár ispánsági központ korai, Árpád-kori rétegei, a telepek, a temetők, az egyházak anyagai - leletmentéseink ellenére - még nem kerültek feltárásra. A somogyvárival ellentétben - a segesdi királynéi központ kutatásánál - először a teljes forrásanyag számbavételét és közlését terveztük. A történeti-topográfiai anyag meghatározásakor - a központhoz tartozó összes objektum: vár, település, egyház, temető azonosítását rövidebb időn belül, szinte egyidőben kívánjuk elvégezni. 53
