Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban - Iskola és Levéltár 37-38. (Kaposvár, 1993)
II. A somogyi állam- és egyházszervezés (997-1100) - 2. Vármegyeszervezet a források alapján
szervezett várkatonákról, az ún. cívisekről, a katonai szolgálatot teljesítő váijobbágyokról azonban kevés adat maradt fenn. A somogyi királyi, királynéi udvarhelyek Az első királyi udvarhelyek, curtisok, az Udvamok, az Udvarhely helységekben, így a Segesd mellett lévő Udvamok, valamint a tőle délre megtalálható Udvarhely (Somogy) nevében is megőrződtek. A különböző udvarokhoz, illetőleg az udvarbírókhoz, valamint a várispánsághoz tartozó szolgálónépek falvairól is tudunk. A segesdi királyi, királynéi uradalom udvarhelyéhez tartozott például: Udvamok (Udvarhely), Ötvös, Aranyos, Csatár (tő), Kovácsi, Halász, Molnár, s talán Bárd vagy a közelében lévő szennai királyi, illetőleg a keceli királynéi udvarház közé szervezett Tászár (Ács-Taszár), Tárkány, Szűcs, Fonó és Marcadó helynevekkel jelzett szolgáltató települések. Ilyen szolgáltatónépi szervezet tartozott az aranyosi, a bélavári, a (Somogy) udvarhelyi, zákányi, csurgói királyi, királynéi udvarházakhoz is. Segesd környékén - Somogyvárhoz hasonlóan a nagyobb számmal a vasművességgel kapcsolatos szolgáltató falvak (Kovács) Vas a-Verő, Csatár (tő) = Vértes, Kaposvár táján a Tárhány figyelhetők meg. Az ugyancsak országszerte megtalálható kovácsok, így Segesd, Somogyvár esetében is előbb a vezér, a fejedelem és később inkább a várjobbágyok számára dolgoztak. A királyi, királynéi udvartartói számára készítettek árukat (Rinya) Kovácsi és Csatár(tő) = Vértes lakói, valamint a finomabb ötvöstárgyakat előállítók Ötvös (Ötvöskónyi) falu szolgálónépei. A Kovács és a Kovácsi települések István király állam- és megyeszervezésekor - az ország legtöbb ispáni váránál - a vár, de szerintünk a királyi udvarházak és más központok ellátására is gyakran létesültek. Mit jelölt a Segesdtől, illetőleg Nagyatádtól délnyugatra lévő Csatár(tö), Vértes helynév? Mindenképpen elsősorban a vért, a pajzskészítő mesterek helységét mutatta és jelezte egyben azt a réteget is, akinek számára ez a fegyverzet készült. Tudjuk, hogy a korai időben a pajzs a lándzsával felfegyverzetteknek, a föembereknek, illetőleg a nehézfegyverzetü, egyeneskardot használó fejedelmi sereg harcosainak, a német lovagoknak volt nélkülözhetetlen védőfegyverzete. így Somogyvár és Segesd környékén a Vértes település létrehozása a német és a páncélos magyar lovagokból álló korai királyi testőrség és a fejedelmi sereg kiépítésének, illetőleg azok megszállásának idejére vagyis István korára tehetők. S ezek a vértesek, illetőleg a csatárok használták fel a vasasok termelte vascipőt és a kovácsok által készített vastárgyakat is. A korai államalapítási központok: Somogyvár és Segesd mellett lévő Kovácsi, Csatár (Vértes) jelzi tehát a legfontosabb XI. századi iparosfalvaknak a megye, az uradalmi központok közelében történő céltudatos telepítését. Somogybán ez csupán részben kapcsolható a szolgálónépek intézményének a berendezéséhez. Mivel Somogy határvármegye, központjainak, valamint a levert Koppány népét fékentartó katonai telepítéseknek, így az ispán fegyvereseinek még további fokozott vas- és fegyverigénye is volt. Mint láttuk tehát István király - a Koppány feletti győzelem után - a XI. század elején megszervezte a különböző vármegyéket, illetőleg azok központjait. így lett - Somogyvár mellett - Segesd királyi, királynéi vármegye, uradalom központja is! Ebbe a korai központba került a veszprémi püspökség segesdi íoesperességének a székhelye is. Láttuk Somogyvár közelében a Lak említéseket (Öreglak, Szöllőskislak), ami egy magánbirtokközpont udvarhelye lehetett. Ugyanakkor Kaposvár közelében szerepel egy Várda, talán Várad központ(?). 17
