Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)

Magyarosítási mozgalmak

-28 mindössze 22 magyar és 140 magyar-tót ajkú mindennapi és ismétlő tankötelest egy segédtanítóval kizárólag magyar nyelven oktatott, 52 évi működése alatt a volt tót községeket nyelvben és szellemben magyarrá tette. Zindl József, a sztárai róm. kath. iskola tanítóját pedig azért jutalmazták meg, mert idegen (német) származása ellenére a határszéli horvát ajkú községben 8 évi lankadatlan szorgalmával elérte azt, hogy a 124 gyermeknek egy tanteremben való kiváló eredményű oktatását kizárólag magyarul teljesítette, a világi és egyházi hatóságainak elismerését kiérdemelte. Lengyel József a vízvári római katolikus iskola tanítója is kizárólag magyarul tanította a község horvát anyanyelvű tanköteleseit, s

Az 1889/90-es tanévben a magyar nyelv sikeres tanítása során szerzett érdemeiért Szabó István homoki, Dreischer Ödön szulimáni, Zindl József sztárai tanító 40-40 forint és Hajba Imre bélavári tanító 30 forint jutalomban részesült, majd a következő évben Fehérváry Ferenc almamelléki, néhai Khem József taranyi és Riedlinger József miklósi tanító munkáját ismerték el Ugyanettől az évtől kezdődően jutalmazták a magyar nyelvben legjobb előmenetelt tanúsító diákokat is, elsőként a hácsi ágostai evangélikus iskola tanulóit az "Inkey-féle alapítvány'-ból, a csurgói és a nagyatádi járásban pedig gróf Somssich Imréné által tett horvát községek magyarosítási alapjából.(84)

A magyarosítás eszméje és a magyar nyelv terjesztésére született meg a Dunántúli Közművelődési Egyesület megalapításának gondolata. A hangadók délről, a Dráván túlról sejtették az igazi veszélyt, • "védfalként kell állni a Dráván-túli nemzetiségi izgalmak és dölyfös politikai szélkórság ellen.' (85) "Hanem aztán természetesen nem elég cikkezni, szónokolni, lelkesedni az eszméért, hanem az életben is ki kell vívni, nem kevesebbről van szó, mint a kultúra terjesztésében, a nyelv terjesztésében minden erőnkkel hatni; felolvasásokat tartani a nép között, s azokat meg is nyerni a felolvasásokra; az idegen ajkú gyermekek iránt kettős szigorral járni el, hogy magyar iskolákba járjanak, s ha szüleik elleneznék, ezeket lefegyverezni szépszóval, a haza érdekeivel, magyar könyveket és a nép nyelvén írt lapokat bevinni a szegénység hajlékaiba - ingyért.... Ám a politikát még ne is érintsék a buzgolkodók, semmi közünk hozzá, lelkészek, tanítók, jegyzők, kik az idegen ajkú néppel a leggyakrabban érintkeznek, igen sokat tehetnek". - írja Roboz István a "Somogyiban. "(85/a)

1891. októberében alakult meg a Dunántúli Közművelődési Egyesület egyik legtevékenyebb fiókegylete, a Somogy-vármegyei Közművelődési Egyesület, amely célul tűzte ki a magyar közművelődésnek és hazafias közszellemnek a fejlesztését. A célok elérésére minden törvényes eszköz felhasználását szorgalmazták.

Tervezték kisdedóvó, elemi- és felsó népiskolák és egyéb tanintézetek felállítását, segélyezését, népkönyvtárak létesítését, vagy már a meglévők támogatását. Tervbe vették hazafias iratok szerkesztését és terjesztését, esetleg néplap kiadását nemcsak magyar nyelven, de a dunántúli nem magyar ajkúak nyelvén is. A hazafias szellemben működó és a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett tanítókat, óvónőket, valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt nyújtó tanulókat jutalmazni, a rászorulókat tankönyvekkel, ruházattal ellátni kívánták. A kivándorlást iparfejlesztéssel és egyéb közgazdasági intézkedéssel akarták megakadályozni.(86)

Somogy megye különösen hivatva érezte magát a nemzeti közművelődés előmozdítására. Az egyesü let feladatául tűzte ki, hogy a vármegye déli és keleti szélén lévő nem magyar ajkú községek, a több mint 9/10 részt kitevő magyarságba mielőbb beolvadva eltűnjenek."...Miért ne magyarosodhatna el... a Dráva alsó folyamszakaszon a Potony, Tótújlálu, Szentborbás, Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Révfalu, és Sztára községekben éló horvát ajkú lakosság is? Avagy miért ne tűnjék el ugyancsak a Dráva völgyében Barcson, Pálfalun és Szulokon a svábok szigete? Ki az oka annak, hogy a Koppány- völgyében Bonnya, Szorosad, Kára, Miklósi és Döröcske, az igali hegyek alatt Gadács és Ecseny ma is sváb szigetet alkotnak amikor még a múlt század elején is Miklósi, Szorosad, Ecseny és Gadács is magyarok voltak?

...Avagy mi más tartja fennt a német elemet a kaposvári járásban Szomajomban, Bőszénfán, Homokon, Kercseligeten és Kisberkiben, a szigetvári járásban: az Almás vonalon, Nagy- és Kishárságyon,