Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Mellékletek
Községek Bolhó Belezna Barcs Lakosság Tanköteles összes magyar nemzetiség jár nem 1786 123 1663 280 64 1429 40 1359 193 16 4398 1506 2892 501 40 ! 127 Zákány Iskola jellege tanítók száma iskola állapota Milyen körülmények teszik szükségessé az állami iskola szervezését Államilag segélyezett községi. Egy iskola újonnan épült, jó karban van. Á régi két tantermes, rossz állapotban. Róm. kath., felekezeti népiskola egy tanerővel (a másik segédtanítói állás évek óta nem betölthető). Úgy a tanítás, mint az iskola felszerelése és a helyiség rossz. Négy tanerős, róm. kath. jellegű; három tanerős, izraelita felekezetű; egy tanerős evangélikus. A kath. iskola túltömött, kevés tanerő, kevés a tanterem is. A hitközség nem képes többet fenntartani, mert a hitfelekezet szegény, máris 100 % adót fizet az iskola fenntartására. Ugyanúgy a zsidó hitfelekezet sem képes önerejéből fenntartani, de minemellett kitűnő iskolája állami segélyben részesül, rendezettek a viszonyai. Elsősorban magyarosítás, másodsorban a lakosság szegény sorsa. (A legnagyobb része napszámból él.) A tiszta magyar elem kisebbsége, a jó népiskola hiánya. A község Horvátország határszélén fekszik. A község és a hitfelekezet nyilvánvaló szegénysége. Barcs község Horvát-Szlavón országgal határos. Gyakran érintkezik a horvátokkal, s viszont a horvátok a hazai magyarokkal. Nemzetiségi szempontból nagyon szükséges lenne, ha egy állami iskola létesítettnék, mely ily védvárak nélkül a magyarosodás nemcsak, hogy nem terjeszthető, sőt inkább annak elnyomására van kilátás. Másrészt pedig még azért is, mert a barcsi róm. kath. hitközség szegény, nem képes a sok tandíj- mentes szegény tanulóit iskolába befogadni. A nemzetiségi szempontok mérlegelésével, Barcs községben az állami iskolának elsősorban való felállítása égető szügségként jelentkezik. Nemzetiségi szempontok.
