Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
Államosítási törekvések
-39 A VKM - minden indoklás nélkül - Somogybán három községet - Drávaszentmártont, Pálfalut, Belcsapusztával, Szöllőskislakot - tartott arra alkalmasnak, hogy állami iskolát állítson. (Drávaszent- márton nemzetiségi, Pálfalu csekély nemzetiségi kisebbséggel rendelkező, Szöllősldslak tiszta magyar község volt) A későbbi években végzett felmérések bizonyítják, hogy a kijelölt községek közül is csak Szöllősldslakon történt meg az állami iskola megszervezése, s az első akció idején állami iskolák szervezésére csak tiszta magyar lakta községekben került sor. Az államosítás első nagy hulláma megtört A magyarosítás ezzel az eszközzel nem vezetett eredményre. S nem telt el egy évtized, újra megindult egy államosítási akció, melynek során újra a Dráva melléki iskolák államosítása került előtérbe. 1906végén, 1907 elején újabb nagy lendületet vett az államosítási munka. 1906. november 11-én kelt rendeletében a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasította Somogy vármegye királyi tanfelügyelőjét, kezdjen tárgyalásokat állami iskolák felállítására Kelevíz, Kuntelep, Barcs, Gyékényes, Szerdahely-telep, Kiskeresztúr, Szentgáloskér, Ráksi, Nemeske és Hencse községekben. (A felsorolás sürgősségi sorrendben történt) A vegyes ajkú Barcs kivételével valamennyi magyar község volt. A tárgyalásokat úgy kérte lefolytatni, hogy 1904-től kezdve négy éven belül lehessen az állami iskolát megnyitni. Általában azt a törekvést szerették volna érvényesíteni, hogy a községek az iskola elhelyezését, esetleg az iskolai helyi járadékok visszaengedésével fölvehető kölcsönökből, továbbá az állami egyenesadó 5 %-át, a tanítói nyugdíjjárulékokat és az épületek karbantartását vállalják el; de ott, ahol az állami iskola szervezése fontos állami érdeknek mutatkozott, a VKM hajlandó volt az állami iskolát az 1868. évi XXXVIII. te. 80. szakasza alapján tisztán állami költségen felállítani. "(103) A tanfelügyelő jelentését - melynek tartalmaznia kellett az adott községek képviselőtestületeinek állásfoglalását is - december végéig kellett a VKM-be eljuttatni úgy, hogy az állami iskola szervezése a jelentés alapján minden közbevetett intézkedések nélkül kimondható legyen. Felekezeti iskolák állami kezelésbe vételét még javasolni is csak az egyházmegyei főhatóság hozzájárulásával lehetett Olay Lajos, a szigetvári járás országgyűlési képviselője, a Dráva-menti horvát községek iskolái államosításának elszánt harcosa csalódottan vette tudomásul a VKM döntését, ami kitűnik Kapotsőy főispánhoz írt leveléből:(i04) "Kedves Barátom Budapest 1907. január 3. A nyolc horvát község helyett Apponyi és Tóth János Barcs, Fonyód és a többi nyolc község államosítását rendelte el, tíz évi fáradozásom eredménye, hogy nem a 8 horvát község iskolái államo- síttattak. Örülök rajta, jól van ez így is, akié az iskola, azé az ország. De most nagyon kérlek ezen községek érdekében és tégy felterjesztést mert most maguk kérik iskoláik államosítását, maguk óhajtanak nyelvben is magyarok lenni, netán érdekből, hogy az iskolai tehertől részben szabaduljanak, de ez mindegy nekünk a célt kell elérni. Tálján gyenge ember volt lehet hogy Hetyei püspök jőhiszemúleg iparkodott a horvát községek iskoláit magyarosítani, de ez nem indok arra, hogy ez a nagy állami feladat intézmények által ne biztosíthassák. Ismerve erős magyar felfogásod, kérlek a felterjesztést ez irányban megtenni. Kiváló tisztelettel igaz barátod Olay"
