Simonné Pallós Piroska: Somogy vármegye nemzetiségi közoktatáspolitikája a dualizmus évtizedeiben - Iskola és Levéltár (Kaposvár, 1992)
A tanítók jövedelméről
-20 Mi is ezennel a rendes tanító számára biztosíttassék... "(55> A tanítói fizetések rendezéséről, kiegészítéséról az 1893. évi XXVI. te. intézkedett. Az említett törvény 2. paragrafusa valamennyi elemi népiskola tanítója számára a 300 forintnál nem nagyobb fizetésükbe be nem számítható 250 forintig emelkedő 50 forint évötödös pótlékot biztosított. A fizetés kiegészítéséhez az állam - a kincstár érdekeit szem előtt tartva - biztosította az összeget. Az államsegélyt kérvényezni lehetett, melyhez csatolni kellett az egyházi főhatóság engedélyét, a hitközség és az iskolák költségvetését, a tanítói díjleveleket, a tanító szolgálati bizonyítványát, a hitközség szegénységét bizonyító bizonyítványt, az iskolába járó gyerekek számának hiteles kimutatását.(56) Az évötödös pótlék megadásánál - mivel ez esetben is meghatározott pénzösszeggel gazdálkodtak - a VKM nem egy esetben megvizsgáltatta a tanfelügyelőséggel, hogy az adott tanító, ha nemzetiségek lakta községben tanított, vajon megfelelt-e az 1879. XVIII. törvénycikknek. "Elég érdemeket szerzett- e, hogy részére az évötödös pótlék fedezésére államsegély engedélyeztessék. "(57) Ugyanakkor a nemzetiségi falvak iskoláinak fenntartói is előszeretettel hivatkoztak arra, hogy az államsegély megadása a "magyarosodás szempontjából" ajánlatos, "...a magyarosodás terén igen sokat kell fáradoznia, megállapított évi fizetés egyáltalán nincs arányban a tanítói állással járó nehéz és fáradságos teendőkkel" - írják kérvényükben a zákányiak és az őrtilosiak.(58) Jónéhány község nem kérte az államsegélyt, volt amelyik elegendőnek tartotta a tanító fizetését vagy az állami beavatkozás veszélyét látták benne.(59) Korábban már szóltunk arról, hogy a tanítók nagyarányú fizetésrendezésére 1907-ben Apponyi Albert két törvényjavaslatot terjesztett elő. Az egyik javaslat a nem állami népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák felügyeletéről SZÓ1<60) Mivel 1907-ben állami iskola alig volt Somogybán, csak az első törvényjavaslatról szólunk. A községi és felekezeti tanítók alapfizetésének minimumát ez a javaslat 600 ill. 800 koronáról 1000, llOO ill. 1200 koronára emeli az addig törvényben megállapított 5, egyenként 100 koronás korpótlék helyett 4, egyenként 200 és két egyenként 100 koronás korpótlékot vesz fel. A kántori fizetést a felekezeti tanítók fizetésében betudandónak meghagyta ugyan, de a tanító nyugdíj megállapításánál számításba veszi. A somogyi tanítók a fizetésrendezés tervét üdvözölték, de az összeget továbbra is keveselték.(6i)
