Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Mezőgazdasági munkásság
Nyilván a válság miatt előállott új helyzettel volt kapcsolatban az a körülmény, hogy egyes politikusok, legyenek azok kisgazdák, vagy mások, a munkás és a munkaadó közötti ellentétet békés úton akarták elintézni. Igyekeztek csitíta- ni az ellentéteket. Sokorépátkai Szabó István, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara korabeli elnöke gyakran hangsúlyozta: "nekünk az a célunk, hogy a munkás a munkaadóval egy asztalhoz ültet- tessék. Nem szabad a munkástól félnünk, azt magunk közé kell bevonnunk, mert jobb, ha mi szervezzük meg azokat, mint a Szeder Ferencek. /2/ Szerinte "a kúriában lakó úr nem érezheti jól magát, ha körülötte zúgolódó, nyomorgó munkások vannak." /3/ E szavakból kiderül, hogy a munkásokat elsősorban a földbirtokosok érdekében kell lecsillapítani, meg kell győzni őket arról, hogy ne követeljenek több bért, inkább húzzanak egyet a nadrágszíjukon. A válság időszakában rendkívül alacsonyak voltak a mező - gazdasági munkabérek. A birtokosság így próbálta a válság terheit a munkásság vállára rakni. Meg kell azonban jegyez - nem, hogy a mezőgazdasági munkabérek a válságot megelőző 1928-as esztendőben sem voltak magasak. A kaposvári gazdasági munkabér-megállapító bizottság 1928 június 13-i ülésén hozott határozata megállapítja a megyében fizethető legki - sebb mezőgazdasági munkabéreket. Ezek a következők voltak: Június-júliusra és augusztusra 12-15 éven aluli gyermeknapszám l,6o P 15 éven felüli női napszám korhatár nélkül 2,6o P 15-2o év közötti férfi napszám 3,2o P 2o éven. felüli férfi napszám 4,2o P Kaszásnapszám 5,3o P 6
