Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
A válság hatása a somogyi birtokos parasztságra és a nagybirtokra
ányom Kispesten szolgál. Három fiam levente, három gyermekem még iskolás. Házunkat parcellázott földre építettük. Úgy van kimondva, hogy 3o évig adómentes. Van négy és fél hold bérelt földünk, de azt sem tudjuk fizetni. Olyan rossz helyzetben vagyunk, hogy leírni sem bírom. Kisgyer - mekeim ruhátlanok, éheznek. Most pedig kis hajlékunktól is megfosztanának. Az adóügyi jegyző, aki nagyon rosszul bá* nik a szegénnyel, nem hallgatta meg férjem kérését. En azért fordulok Öméltóságához, mert férjem annyira el van szánva, hogy ha elveszik kis házunkat, akkor a jegyzőt lelövi." /60/ Kovács Ferencné panaszos levelére az ügyben eljártak. Törölték adóhátralékát, és így családja nem maradt hajlék nélkül. xxx Az 1937-es esztendő után is lehet tapasztalni a birtokos parasztság elégedetlenségét, de az ébredő háborús hangulat, no meg egy-kát jobb termésű év, a kisbirtokos parasztságot is bizakodóbbá tette. Az 1936-tól megélénkülő megyei párthar - cokj az SZDP, a Kisgazdapárt, a Magyar Élet Pártja és az egyre erősödő Nemzeti Szocialista Mozgalom közötti harc isr le - kötötte figyelmét. A kormány és az uralkodó osztály elleni gyűlölete mellett ekkor kezd újraéledni benne - különösen a kormánypárt és a nyilaskeresztes párt által táplált - anti - szemitizmus. A világgazdasági válság alatt a nyomorban annyira együtt szenvedő agrárproletáriátus és birtokos parasztság útjai elsősorban a jobb gazdasági helyzet, illetve a politikai életben való aktívabb részvétel következtében lassan szétváltak, s ezt falvanként jól meg lehetett figyelni, bár nagy- birtokellenességük és a kartell ellenességük továbbra is közös maradt. 52
