Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)

Az uradalmi cselédek helyzete

Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jegyzőkönyvei 1935- ben is arról szólnak, hogy "alacsonyak a bérek és terjed a munkanélküliség a mezőgazdasági munkásság körében." Baranyában volt még a legkedvezőbb a helyzet. Utána következett Tolna, Somogy s csak úgy Zala vármegye, amelyben a mezőgazda- sági munkásság a legnagyobb nélkülözésnek volt kitéve.

"Igen sok helyen a legminimálisabb életszükségleteit sem tudja kielégíteni. A gyermekneveléshez szükséges cukrot annak magas ára miatt beszerezni úgyszólván képtelen." /26/

Az 1935-ben bekövetkezett májusi fagykár különösen, az aratók kenyérkeresetében éreztette hatását. A mezőgazdasági munkáspiacokon ismét szaporodott a munkaerő-kínálat. A Kamara területén összeállított statisztika alapján emelkedett azok száma, akik cseléd- vagy munkásigazolvánnyal voltak ellátva. Zala vármegyében 32.ooo, Somogybán 3o.5oo, Tolnában 23.6oo és Baranya vármegyében lo.2oo egyénnek volt ilyen igazolványa.

A négy megyében 1935 júliusában a mezőgazdasági munkásság 4 %-a volt munkanélkül, ellenben december hónapban már 17 %-os volt a munkanélküliség. Sőt Zala vármegyében 29 %-os keresetnélküliség mutatkozott a munkásság körében. Ez a tény nemcsak a válság hatását, hanem a mezőgazdaság egyoldalúságát, túlzott külterjességét is mutatja. Az 1935-ös májusi fagykár ellenére is az árak lassú emelkedését lehetett tapasztalni. Várható volt, hogy az árjavulás tartós lesz. Tartott is 1936 ta - vaszáig, s a gazdák már kezdtek reménykedni, hogy hajnaltól késő estig tartó verejtékes munkájuknak mégis csak meg lesz a gyümölcse. Sajnos, nem így történt. A fokozatos áremelkedést máról holnapra felváltotta egy katasztrofális árzuhanás. A termény- és állatárak rohamosan hanyatlottak, a bort úgyszólván eladni sem lehetett.'Rosszabb helyzetbe került a mezőgazdasági népesség, mint korábban. A kormány árpolitikája csődöt mondott.

28