Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Helyzetkép más megyékből
A válság időszakában a birtokosok embertelen módon kihasználták azt, hogy a mezőgazdaságban óriási munkástartalékok / vártak kereseti alkalomra. így a munkához jutottak teljesen ki voltak szolgáltatva a munkaadóknak. Állandó panasz tárgyát képezte a földmunkások kiuzsorázása. Különösen a kubikusok panaszkodtak sokat. A közmunkákat ugyanis versenytárgyalás út - ján adták ki, és mivel kevés közmunka került kivitelre, a tárgyaláson részt vevő magánvállalkozók lehetetlenül alacsony vállalási összeggel, illetőleg egységárral pályázták meg a kiírt közmunkákat, csakhogy minden, körülmények között megkaphas- sák azokat. így természetes, hogy a vállalt közmunkákat a munkások teljes megrövidítésével és legnagyobb kiuzsorázásával hajtották végre. A helyzeten, sajnos, az sem segített, hogy a munkavállaló szövetkezetek követelésére a versenytárgyaláson részt vevő magánvállalkozó árajánlatában kötelezőleg tüntesse fel azt a minimális földmunka egységárat, amit a munka elnyerése esetén a foglalkoztatott földmunkásoknak kifizetni hajlandó. Sok szó esett a mezőgazdasági munkások körében az úgyneve - zett gabonauzsoráról is. Azok a munkáscsalád ok, akik nem tud - ták egész évi megélhetésüket a nyári munkavállalással biztosítani, januárban, februárban gyakran vagy valamelyik birtokos falusi parasztra vagy arra az uradalomra számítottak, amelyiknél leszerződtek. Kölcsöngabonára vagy előlegre szorultak már koratavasszal* A kölcsönvett gabona után csépléskor viszont q-ként 2o-5o kg búza vagy rozs kamatot fizettek. A Magyar Munkás fenti számában közzétett emlékirat országos visszhangot váltott ki. A véleménynyilvánítás elől nem térhetett ki a megyei közigazgatás sem. Hivatalos, a törvény- hatóságoknak megküldött iratokban rögzítették a tényállást,de a sajnálkozás határain ezen iratok sem nyúltak túl. 16
