Marek János: Adatok a somogyi agrárproletáriátus és a birtokos parasztság történetéhez 1929-1942 - Iskola és Levéltár 34. (Kaposvár, 1991)
Helyzetkép más megyékből
a mezőgazdasági munkákon kívül hol nyílhatott volna lehetőség arra, hogy keresethez juttassák e nagyszámú munkásfelesleget? A kormányzat ennek lehetőségét nem kutatta, pedig volt elég. A magyar közvéleményt már régóta foglalkoztatta egy Duna- Tisza csatorna megépítése, amely nemcsak a mezőgazdasági termelés, az Alföld öntözése és éghajlati viszonyai, de nem kevésbé az alföldi kubikos kérdés megoldása szempontjából is igen nagy jelentősséggel bírt volna. A másik nagy munkavállalási alkalomként a tiszai árvízvédelmi töltések újjáépítése kínálkozott. Csongrád vármegye évről évre ki volt téve az árvízveszélynek. Ha a Körös-Tisza-Ma- rosi Ármentesítő Társulatnak a kormány állami támogatást is nyújt, akkor 3.4oo.ooo tir föld megmozgatásával állandó munkaalkalomhoz tudták volna juttatni a tiszavidéki munkásokat. Hasonló kéréssel fordult a kormányhoz a Kecskemét-Alpár-Csong- rádi Tiszajobbparti Ármentesítő Társulat is, mire azt a választ kapta, hogy államsegélyt vagy államkölcsönt a m.kir. földművelésügyi minisztérium az 193o. évi lol.222/X számú rendelet szerint nem tud a társulat rendelkezésére bocsátani. Szeged és Kistelek környékének lecsapolási illetve feltöltési munkálatai, valamint a Rába és a Hanság - csatorna szabálya - zási munkálatai, a Balatonhoz tartozó berkek és mocsarak le- csapolása rengeteg munkát adott volna a munkanélkülieknek, ha a megfelelő támogatást az illető szervek megkapják. Nemcsak a töltésépítések, lecsapolások, de az útépítési, erdőtelepítési, fásítási munkák beindítása is alkalmas kenyérkeresethez juttatta volna az ország sok tízezer mezőgaz - dasági munkanélkülijét. Az 193o-as esztendőkben l,5oo.ooo kát. hold szikes föld volt hazánkban, a szakértők megállapítása szerint ebből legalább 800.000 kát.hold szikes föld egyrészt meszezéssel másrészt pedig digózással javítható lett volna. 15