Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

1935-ben Barcsay Jenő meghívására Szentendrén telepedett le, és a művésztelep tagja lett. Haláláig ott dolgozott. 1922-47 között hét gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Falkép és mozaik terveivel több díjat nyert. A Szentendrén kialakuló konstruktív törekvéseknek egyik kezdeményezője. Tiszta színfol­tok, élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik figurális kom­pozícióit, tájképeit, csendéleteit. A Nemzeti Galéria és a ka­posvári múzeum több rajzát és képét őrzi. I960, március l-jén halt meg Budapesten. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum 1962-ben, a rokonsága 1984­ben Kapospulán emlékkiállítást rendezett műveiből. DORF F M AIS TER ISTVÁN festő /1729-1797/ Bécsben született 1729-ben. 1755-ben végezte el a bécsi kép­zőművészeti akadémiát. 1762-től Sopronban lakott. 1760-t<5l éle­te végéig Magyarországon működött. A dunántúli egyházi és vilá­gi mecénások körében ismert és foglalkoztatott festő volt. Művei a bécsi barokk közepes mestereinek szintjét érik csak el, bár a maga korában versekkel is ünnepelték. Somogy megyében található templomi freskói: Büssü 1764., Mesztegnyő 1772., Toponár 1781., KIsbárapáti, Nágocs, Tab, Ta­rany. Olajjal festett oltárképei: Somogyszentpál 1776., Toponár 1781., Zics I79O., Berzence, Mesztegnyő. A barokk művészetben való ritkasága miatt érdekes a Zicsen lévő Szentháromság baldachin képe, amelyet körmenetek alkalmá­ból hordoztak. A toponári templom belső festésének programját Festetics La­jos határozta meg a Mária kultusz jegyében, az ébredő nemzeti tudat hatására. Ez a téma hordozta a XVIII. század végén a nem­zeti érzelmeket. Az 1781-es templomavatásra készítette Dorff-

Next

/
Oldalképek
Tartalom