Horváth János: Képzőművészek Somogyban. Somogy képzőművészei 1780-1945 - Iskola és levéltár 32. (Kaposvár, 1990)

Előszó

szetben, a naturalizmus eszmék nélküliségének közepette. E meggondolás alapján kereshető a fejlődés Somogy képzőművészetében. XXX BAC S K A Y BÉLA festő /1860-1938/ A századelő Kaposvárénak hivatalosan is elismert festője volt. Alakját érzékletesen jellemzi Bernáth Aurél az így éltünk Pannóniában c. könyvében, az Egy hérosz a maga módján fejezetben. "Ebédrejáró vendége volt a tisztesebb kaposvári polgári családoknak. A város tartotta el, a képeivel fizetett. Rippl-Rónai művészetéről lekezelően nyilatkozott. Ő maga akadémián szerzett, száraz naturalista modorban festett. Invenció nélküli témái azarcképek, csendéletek, ritkán tájak és szentképek. Kielégítette ezen mód a korabeli dekorációs igényeket úgy a város közhivatali termeiben, mint a polgári földbirtokosi lakásokban, kastélyokban. " Bodrogközéből való régi nemesi család sarja, Ormányi előnévvel. Kálnán született, I860, február 28-án. Ungváron járt gimnáTziumba. A budapesti Mintarajziskolában 1876-80-^ig rajztanári képesítést szerzett, majd ugyanott további négy évig Lötz Károly mesteriskolájába járt állami ösztöndíjasként. 1888-tól Münchenben Holló

si Simonnál, majd az Akadémián Liezen-Mayer Sándornál is tanult. Abban az időben eredményesen foglalkozott könyvillusztrálással. A kezdetben kapott festői megbízásai számára biztató jövővel kecsegtettek. - Dr. Valyi János, az eperjesi püspök, Simon János hercegprímás, Perenc József, Horning Károly veszprémi püspök arcképeit és szentképeket festett. Az 1892-ben történt Kaposvárra települése a karrierjének süllyedéseként értékelhető. A Balaton-parton tájképeket festett müncheni naturalista modorban. Somogyi földbirtokosok arcképeit és a szentgáloskéri Svastics család kápolnájába az Angyali üdvözlet-et megrendelésre festette meg. A milleniumi kiállítás /1896/ idején - szintén