Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

Utószó

- 91 ­Egyének és vállalatok, intézmények és iskolák éppúgy segít­hetnek, mint érdeklődő magánosok. Nagyon szeretném a fiatalokat, az iskolákat, a tanárokat megnyerni ennek a szép ügynek. Nem tudok ezért a nemes és áldozatokat is igénylő munkáért semmit ígérni, sőt azt mondom, hogy számítani kell gáncsos.kodásra, ér­tetlenségre, bántalma.kra is. Én sem számítottam másra, nem is csalódtam, de találtam barátokra is, és rengeteg szép élménnyel gazdagodtam! Népünk géniusza soha nem nyilvánult meg olyan egy­értelműen, mint a X. században. Ezt szeretném igazolni sok szö­vetséges segítségével. Ezt szeretném megmutatni a mai magyarok­nak. Mutassuk meg! Úgy gondolom, e .kórból páratlan üzeneteket kaphatunk mai har­cainkhoz. Megtanulhatjuk, hogy népünk tehetsége által képes volt a változásra, a megújulásra, átalakulásra, önmaga értékeinek megmentés éré. Befejezésül azt ígérem, hogy mindenki munkáját tisztelettel meg fogom becsülni, és amennyire lehet, becsültetni is. Egyben megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem azoknak a régészeknek a közreműködését, akik hittek tájékoztatásomban, bejelentéseim­ben, és ígéreteik szerint elvégezték a feltárásokat. Köszönöm Gömöri Jánosnak és Költő Lászlónak munkáját, segítségét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom