Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Gazdag volt-e Somogy Koppány korában?
- 77 A műveltség Szerintem a magyar nép vezető rétege sokkal műveltebb, tanultabb volt, mint ahogy ma akár a szakemberek is tartják. Azt sem gondoltuk át mindmáig, hogy a kalandozások mennyire kitágították a látókörüket, mennyire formálhatták személyiségüket; a paloták, királyi udvarok látványa, az ottani divat, szokások milyen óriási hatással lehettek az ifjú bőkre, a magyarok vezető rétegére! Akik képesek voltak a kalandozást, a honfoglalást, az új rendre való áttérést, az Európába való beilleszkedést fokozatosan megcsinálni, ahogy ez megtörtént, akik képesek voltak a belső erőviszonyokat átalakítani, az életmódot megtartani ott, ahol nem volt indokolt változtatni, és változtatni ott, ahol nem volt szabad már várni, arra a vezetésre csak csodálattal lehet feltekinteni! A X. század volt népünk első reformkora. Somogy ennek a kornak egyik legfontosabb színtere lehetett. Példás az, ahogy nyitni tudtunk nyugatra, és a legjobb megoldást választottuk, ahogy kerestük a lehetőségeket Bizánc irányában, de rájöttünk, a fejlődésnek nem ők a meghatározói. Nem szabadna elfeledkeznünk a X. század legnagyobb reformereiről, az átalakítás nagyjairól, akik mind megtették a kötelességüket, egy lépéssel előbbre vitték népünk fejlődését, és arra az útra vezettek bennünket, melyen ezer év óta haladhatunk, nem tévedtünk el róla mindmáig. Igaz, hogy e munka betetőzője István király volt, de én legalább akkora csodálója vagyok azoknak, akiknek még a nevét is majdnem teljesen elfeledte népüík,mint annak, akinek a neve méltán fényesen ragyos, s nemcsak idehaza.
