Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Gazdag volt-e Somogy Koppány korában?

- 72 Egyelőre a törzsi öntudatra, a törzsi országokra nincsenek igazi "bizonyítékok. Arra inkább, hogy a törzsi szervezetet már a honfoglalás előtt és még inkább utána igyekszenek az egyeduralomra törő vezetőink teljesen megszüntetni, s ezt szerintem a század második felére megteszik. István korára pedig teljesen sikerül ezt elérni. Ezért nincs a krónikákban szó a törzsek nevéről sem! Már Koppány is talán a régebben szervezett, létező törzs nevű, valójában ilyen szolgálatot végző falvakba telepíthette harcosait, és nem ebben az időben keletkeznek e nevek. Ilyenek már Jutas, Kál, Bogát, Fájsz, Lél, Bulcsu idején létrejöttek Somogybán, akár tiszta magyar törzsnevekként, akár kabar törzsek vagy más népek harcosai származását őrzik nevekként.

Mindezt bizonyítja, hogy Koppányna.k jelentős serege lehetett, ha merte vállalni a harcot István ellen, ha olyan gyorsan Veszprém ostromába foghatott. Honnét volt a sok harcosa, ha annyira körbezárták? Honnét jöttek hozzá hirtelen az elzárt utakon? Honnét szerzett harcosokat, ha már a .karhászo.kna.k is eltűnt az ereje, azoknak sincs katonasága?

Koppányna.k saját országában, Somogyországban volt a hadereje, s mellé a régi szövetségesek, a karhasok /karhászok/ csak alig tudhattak már segítséget adni Zalából, Vasból, Sopron .környékéről.

Ezek a törzs nevű települések István korában, az ispán fennhatósága alatt is léteztek, és akkor is nevükben éltek, amikor már a lakóik mással foglalkoztak. A XI. században Kristó Gyula kimutatja oklevelek alapján, hogy nem mindegyikben volt harcos jobbágy, sőt a legtöbben már nem is volt. Ennek azonban nem az a magyarázata, hogy más területről jöttek ide szabad pásztorok, megőrizve származásukat, hanem az a magyarázat, hogy a katonai elem eltűnt a településről, nincs már rá szükség! Természetesnek tartom azt is, hogy harcos jobbágyok más nevű településeken kaptak ellátást .később. A törzs nevű falvak ugyanis éppolyan szolgáltató jellegűek voltak, mint azok a falvak, amelyek más szolgálattal tartoznak az urat szolgálni. Ácsokat, .kovácsokat, tömördöket, kohászokat, szántókat, lovászokat, solymászo.kat, pecéreket vagy agarászo.kat, méhészeket vagy más munkát végzőket fogadtak magukba a .kis falvak, a lakóhelyek.