Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Gazdag volt-e Somogy Koppány korában?
- 70 kürt, gyarmat stk. törzsek harcosait Koppány köré, hogy harapófogóba zárja. Ugyanezt fogadja el Magyar Kálmán is, kiegészítve, megerősítve Györffy Györgynek azt a feltevését, hogy a katonáskodó várjobbágyokát később is ilyen nevű falvakba telepítették, és ekkor is keletkezhettek esetleg törzs nevű települések Somogybán. Kristó Gyula cáfolja Györffy állítását, szerinte a törzs nevű falvak nem így keletkeztek, és Koppányt Géza nem kerítette körbe katonasággal, mert akkor mi magyarázza, hogy Koppány mégis olyan könnyen és gyorsan Veszprém alá ment? Elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy a két úr között olyan kapcsolat alakult ki, ami ilyen drasztikus intézkedést tett volna lehetővé, hisz rokonok voltak. Koppány azért került a dukátusba, mert trónörökös volt. Ha e jogot a nagyfejedelem elismerte, akkor miért zárta volna katlanba? Miért húzott volna eléje frontvonalat? Kristó szerint a törzsnevek a menekülő szabad pásztorok törzshöz tartozásának emlékeit jelzik. Csa.khát miért Somogyba menekültek vol na az elnyomatás elől a szabad pásztorok? Miért Budapest, Ves^- rém, Bihar és egyéb centrális helyekre? A logikus az lenne, ha a szabadok a peremkerületekbe, az erdélyi, a hegyvidéki területekre húzódtak volna vissza! Itt azonban nincs vagy nagyon kevés a törzsi helynév! A régészeti nyomok és a logika alapján én úgy vélem, a törzsi helynevek kizárólag a X. században kerültek Somogyba. Ösz- szef'üggésbe hozhatók a kalandozásokkal, s szoros kapcsolatban lehetnek a fejedelmek szálláshelyeivel, mivel e települések helyén azok a harcosok lakhattak, akik a duxhoz, a fejedelemhez álltak önként, vagy más ok miatt, mivel hadjáratba kívántak menni az úr oldalán, és remélték, az úrral emelkedhetnek majd a ranglétrán. A fejedelmek nemcsak saját törzsük harcosaira támasz kodtak, hanem idegenekre is, olyan harcosokra, akik másik törzsből származtak, az ottani bők, gazdag családok vállalkozó szellemű fiai voltak. A fejedelmek szívesen vették az idegen törzsbeli harcosokat, testőreik is gyakran más népek harcosaiból szerveződtek, hisz ezek teljesen e fejedelemnek voltak kiszolgáltatva, s "árvák"
