Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)

II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Sumudur, Somod, Somogy

- 43

Ezzel a feltevéssel szemben sokkal elfogadhatóbb a másik feltevés« A somról nem várat, tájat, települést neveztek el, hanem személyt. A Soma személynév ősi magyar eredetű. így bizonyára a sok sommal kezdődő helynév személyről kapta a nevét, mert kezdetben ez általános szokás volt, hogy a letelepedő nevét, az úr nevét kapta a szálláshely, a település.

Somogyvárt nem a somról nevezték el, hanem arról a személyről, aki a somról kapta a nevét! Ez a személy lehetett az első honfoglaló, talán az egyik törzsfői Somogy, vagy másképp Somod.

Miért volt a som alkalmas névadásra? Miért adták e nevet a pásztorok, a nomádok szívesen fiúknak? Kemény a fa, a gyümölcse édes, oltja a szomj'at fanyar íze, különösen, ha a dér megcsípte.

A pásztorok szerették a fáját eszközként használni, kemény botját fegyverként használták. Ennyi jó tulajdonság mágikus névadásra is alapot ad! Mennyire éltek ezzel a bők, vezérek, azt feltételezhetjük a sok som kezdetű helynév előfordulásával: Som, Somod, Somogy, Somos, Somodgyom, Somkeszi nemcsak Somogybán, de a hajdani uruszágok mindegyikében megtalálható, sok változatában Erdélyben is.

Mindezeket tudva, elgondolásomat, feltevésemet elmondani sem mertem addig, míg régészeti bizonyítékot nem találtam. Feltételeztem: ha igaz az, hogy a fejedelmek helyneveinél vasolvasztók, vasművesség volt a hatalom biztosítása érdekében, akkor Somodur, Somod udvarhelyénél is kell lennie valamiféle nyomnak.

Szálláshelyének nyomai

Megkerestem megyei múzeumunkat, hátha van az adattárban valami Somodor falu határából. Lényegében semmi érdemleges nincs.

A térkép, a helynevek, a növényzeti, a vízrajzi viszonyok azonban azt sugallták, itt az Őrei és a Somodori patak .közti földnyelvek ideális szálláshelyet nyújthattak a honfoglalóknak! Különösen Somodorpuszta alatt véltem lelőhelyeket, ugyanis maga a Somodor falu néhány száz éves, a puszta az ősi! Itt van a közelben egy "török" templom,ami Árpád kori lehet, kisebb kápolna.