Stamler Imre: Milyen lehetett az ősi Somogyország? - Iskola és Levéltár 31. (Kaposvár, 1989)
II. Nemzetségfői, vezéri, fejedelmi szálláshelyek, törzs- és népnevek, szolgáltató falvak - Bogát
- 30 Zselic .kapcsolata a vassal Hera kételkedem abban, hogy a Zselicien is megtaláljak a vasolvasztás, vaskohászat telepeit, s ezzel félreérthetetlenül igazoljuk azt, ami a névben benne van, vagyis a vasművesség korai létét» A zselic szó szláv nyelven vasat jelent. Az etimológusok is jól tudják ezt, de a feltevést mégis elvetik, m^yel a vas előállítására, gyártására, felhasználására itt nincsenek bizonyítékok. Ezt írták eddig. Csakhogy már most más az igazság. Ma már bizonyos, hogy a Zselic völgyeiben volt vasolvasztás, s meg lehet találni a kohászat telepeit, a vasművesség nyomait. Ehhez pedig épp a legjelentősebb, legfontosabb helyről tudok bizonyítékot, annak a helynek a közelében, ahova Atha nádor 1064-ben meghívta Salamon királyt és Béla herceget, hogy "jelenjenek meg monostorának fölszentelésén, melyet Szent Jakab tiszteletére épített Zselicen". A monostor közelében,a Nádasdi patak mellett vasolvasztás volt, melynek a maradványait egy dózerolás alkalmával tüntették el, mire a leletmentéshez a régész a helyszínre ért, így csak a telep létezésének legfőbb bizonyítékai kerültek a múzeumba: a fuvó.ká.k darabjai, a régész metszetrögzítése a partoldalról, ahol kemencék égették pirosra a földet. Sajnos, még nem volt kutatás sem e területen, pedig bizonyára itt is lehet remény még feltárásra, mert nemcsak egy telep s néhány vasolvasztó lehetett e területen. Ha a Zselic nevét e monostor helyszínéről, az itteni vasolvasztásról kaptálakkor a szláv vasolvasztás nyomai is igazolha- tó.k lennének. A Zselic nevének itt az első írásos emléke. Vajon Zselic volt az összekötő a somogyi és a bárány^vasolvasztás közt? E kérdésre akkor lehet megnyugtató választ adni, ha további kutatást végzünk. Nemcsak Rinya.kovácsi környékén kellene leletek után kutatni, bár itt a helynév is indokolja a kutatást, olyan helyeken is, ahol még a helynevek is eltűntek az emlékezetből, a Kapos mellékágai mellett éppúgy, mint a Rinyánál, a többi pataknál, a somogyi Gyöngyös, az Almás pataknál. Meggyőződésem, hogy lesznek telepek, csak keresni kell
