Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században

- 39 ta, panaszuk nincs, "ezen_munkát_örökre helyben hagyjuk” - írják nyilatkozatukban, s ígérik, hogy az Uraságnak ezután is mindenben megszolgálnak.

De nemsokára kiütköztek a bajok. A jobbágyok előadták sérelmeiket az uraságnál. A földjeiken országút megy keresztül /Kiüti országút/, emiatt károkat szenvednek. A Csirkerét tele van vízzel. A Kútvölgyi negyedrészét elönti a víz. Az Árok két holdon károkat okoz. /Árkos úti dűlő, faluvégtől a .kishidig tartott Kiüti felé/. Néhányuknak földjén árok is, út is megy keresztül.

A mesternek .két hold földje "hibázik", elfelejtették neki kimérni /a mérésben való segítségéért ígérték/. Most újra kéri.

Az 1808. esztendőben aztán legelőt kaptak a zamárdiak az uraságtól, azzal a feltétellel, hogy 200 napi kaszást állítanak ki az uraság részére. Ha ezt nem teszik meg, örökre elmaradnak tőle. A második feltétel pedig az volt, ha az uraságnak szüksége lenne a Szépszegi-bozót legelőjére, hogy visszavehesse azt a maga hasznára./67/

Látjuk, elég s ok_ .ki köt ess e1 kapták meg a legelőt.

1826-ban Bosnyák_Skolasztika, volt pozsonyi Clarissa apáca kőhegyi szőlőjét, melyet édesanyjától, nemes Niczky Judittól, "özvegy Bosnyá.k Mártonynétól örökölt", a Szt. Benedek Rendre hagyja. Ezzel az ajándékozással a .későbbi híres apátsági szőlő- művelést és bortermelés alapját vetette meg./68/

/Bosnyák Benedek a falu első plébánosa volt. Édesanyja emlékére vörösmárvány táblát helyezett el a templomban./

1828-ban megtörtént az ország lakosságának II. összeírása.

Az összeírás a zamárdi viszonyokról a következőket mondja:

Még mindig .két nyomásban gazdálkodnak. Mindig csak őszit vetnek. Az egyik nyomás őszi, a másik elmarad. Tavaszit egy szomszédos földesúri parcellán vetnek, amiért fizetnek. így saját földjükön csak minden második évben vetnek.