Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

1. A település őstörténete és régészeti adatai

7

1. A TELEPÜLÉS ŐSTÖRTÉNETE ÉS RÉGÉSZETI ADATAI

A község magva a falu, mely a löszplató szélére települt, közel a Balatonhoz. A faluból a fürdőtelepre való lejárást hét utca biztosítja.

E partokat már az őskor embere is megülte. A csiszolt kőkorszak kőszerszámait, agancseszközeit, csontból készült tárgyait, edény töredékeit, nyílhegyeit megőrizte és előadta a föld./l/

Az 1968. évi bazsitanyai ásatások igazolják, hogy az őstelepülők élelme a vízimadár, hal, nyúl, vaddisznó, szarvas és az őstulok húsa volt. A határban az őslakók növényi gyökereket, leveleket, virágokat, magokat, gyümölcsöket is gyűjtögettek.

A borjúlábszárcsontból faragott csontkorcsolya bizonyítja, hogy télidőben átkeltek a Balaton jegén is./2/

A magas part mentén sűrűn előforduló tűznyornok és agancstö- ve.k nagy vadászatokról és lakomákról beszélnek. A Bocsida-i részen előforduló agancstöredékek mocsárba hajszolt és agyonvert szarvasok szomorú sorsáról tanúskodnak. A balatonendrédi Kutyahegyen talált hatalmas, széles tulokszarvak a vidékünkön vadon .kószáló tulokcsordák maradványai.

A csiszolt .kőkorszakból igen szép formájú és ép .kőbalták, kőkapák, .kézi kaparok, csiszolókövek, tűzkövek, haltisztító pengék kerültek helytörténeti gyűjteményünkbe.

Rézkori lakótelep gödrei a Szamárdomb .keleti oldalán,a Csap utcában és a vele párhuzamosan .futó Akácfa utcában .kerültek napvilágra. Tapolczaiék udvarán egy rézkori égetőkemencéből .kiégető tlen szövőszéknehezékek kerültek elő. Az Akácfa utcai nagy szemétgödörből sok-sok tökhéj hajlású edény töredék, a közeli lakógödrök mellől egy öntőminta és tulo.kcsontból faragott, átlyukasztott csontbalta került napvilágra. Ez utóbbi a kőkori eszközök rézkori továbbélését bizonyítja./3/