Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
7. A felszabadulás utáni évtizedek
64 Községünket Tolbuhin marsall II. Ukrán Frontjának .kozákjai szabadították fel december harmadikén. A seregek a Rév felől, a vasúti töltésen és Endréd felől érkeztek a faluba. A felszabadító egység parancsnoka Mihail Nyikolajevies Saro-- hin vezérezredes volt, aki Frunze-Akadémiát végzett, 1943-ban sikeresen hajtotta végre a dnyeperi átkelést, 1944-ben harcolt a bolgár fronton, majd hazánkba való belépése után az 57. szovjet hadsereg vezérezredesévé nevezték ki. Serege megszállta a somogyi erdőket, falunkat. Egy i k e gy s ég Lai Kereki-Bálványps közö11 táborozott pár napig. December 2-án ideértek az előőrsök, 3-án pedig elözönlőtték a Balaton-vidé.ket. /149/ Este kilenc óra után szuronyos katonák néztek be a házakba. A ház népe ijedten emelte fel kezét. A .katonák mosolyogtak ezen, hiszen ők csak puskát és "germánt" .kerestek. Más helyre két lovaskatona ment be. Kezet nyújtottak.Megnéz- ték a szobát. Kinyitották a szekrény ajtaját. Csodálkoztak,mert abban csak egy-két rongy lógott./150/ Egy telepi házhoz tüzértisztek érkeztek. Befűtötték nekik az első szobát. Kenyeret, "zökkenőseket" /.kifliket/ sütöttek részükre. Az ágyú elejével bejártak az udvarra. A mama nagyon félt. Azt mondták neki : "Mamka, ne f él j ! Nem báritun .te \ "/151/ Sebestyén Károly bácsi delet harangozott. Azt hitték jelt ad, le akarták lőni. Egy ember a jászol alá^ bújt el. A katonák előhúzták, és azt mondták neki: "Papa, pasaj ki, ne bojse, ne boj- se!" /gyere .ki, ne félj, ne félj!"/. A megszállás után ágyúkat helyeztek el a házaknál, a kertekben és a határban is. Ágyúállás volt Arácsié.knál a kertben /Eő utca 1./. A tsz hídmérlege közelében is. A Szőlőlapon, a Katykó- ban öt ágyú vigyázott. A Dlaszóban négy ágyú csöve meredt az égnek.
