Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

6. Zamárdi a kapitalizmus időszakában

57 A pincék újra látogatottak lettek. Kapacsengés, nótaszó, ne­vetés csendült fel újra a szőlőrendek között. A gazda szeme örömmel ragyogott a dús levélzeten és gazdag fürtökön. A XIX. század második felében a mezőgazdasági termelés fel­lendült. A vasekék bevezetésével a terméseredmények javultak. A parasztgazdaságok elemi gépesítése megkezdődött. Egyre töb­ben vásároltak vetőgépet, szecskavágót, szelelőrostát, járgányt. /127/ A gulyákbanmég az ősi fajta,, a szilaj uralkodott. A somogy- foki /újpusztai/ gazdaságban fedeztettek először tarka bikával. Bivalyt leginkább az uradalmak tartottak takarmányosnak. Ezeket Rádpusztáról szerezték be. Hízónak a göndörszőrű mangalicát, néha a vörös szalontai fajtát fogták be. Lovakból a magyar lovat tartották, mindenféle színben. Híres volt a szántóéi ménes, 16 anyakancával, megfelelő ménekkel, 1-2- 3 éves csikókkal. A csikók párban 1200 forintért keltek el./128/ A földdel való birkózás a család minden erejét lekötötte. Gyakoriak voltak a járványok. A_zseljérek részesaratással, ré­szes kapálással vagy napszámmal keresték meg kenyerüket. A lakosság zsúpos házakban lakott, és nyáron mezítláb járt. Vasárnap csizmásán öltözött. Vászonneműjét minden család maga állította elő. A kendert megtermelték, a fonalat a takács szőt­te meg. A tejhasznot, tojást, gyümölcsöt, zöldségfélét fejkosár­ban, gyalog vitték a siófoki piacra, hogy egy kis aprópénzhez jussanak. Vissza is gyalog jöttek, hogy a vonatköltséget megta­karítsák. Titkon gombát, bics.két, somot szedtek az erdőben, ami­ket szintén a piacon értékesítettek./129/ 1896-ban, az ország ezeréves fennállásának emlékére emeltet­te az apátság a Vaskeresztet, amely határunk legmagasabb, leg­szebb pontján áll, ezeréves földből összehordott töltésvonalon. A kettős vasból hajlított keresztet a pusztakapolyi kovácsmes­ter készítette. Az akkor ültetett hársak és fenyők védőn borul­nak az emlékmű fölé. A Vaskereszt környéke kedvelt kiránduló- hely ma is./130/

Next

/
Oldalképek
Tartalom