Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

6. Zamárdi a kapitalizmus időszakában

- 50 A szabadságharc idején Zamárdinál hajózott át a Balatonon Noszlopy Gáspár, Somogy megye .kormánybiztosa, 1758 főnyi seregével, az osztrák sereg átkarolása elől. Lovait, ágyúit, embereit, harci szekereit öt napon keresztül szállították át a kompokon. A személyszállításban a Baross gőzős is részt vett./95/

1831-ben kisebb, 1855-ben nagyobb koleraj ár vány pusztított az egész Balaton-vidéken. A zamárdi, endrédi, bálványősi és a környéki anyakönyvek tudósítanak bennünket a szörnyű pusztulásról./96/ Naponként temettek. Volt olyan ház, ahol egyszerre két halott is feküdt a ravatalon. A Kálvária-temető ekkor tellett meg. A betegeket a jóságos arcú, fehér szakállú Fehér Benedek ápolta. Ő nem kapta el a betegséget./97/

A betegséget nem lehetett előre felismerni. Ma még egészséges volt az ember, holnapra összekapja a görcs és már halott.

Egy asszony vasárnap odakiáltott ismerősének: "Gyere misére,

Mári, hova sietsz?" Az asszony odakiáitotta: "Jaj, annyi a dolgom, hogy még meghalni sem érek rá!" Az asszony másnapra halott volt./98/

6. ZAMÁRDI A KAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

Az Új sort az 1850-os években kezdték beépíteni a zsellérek» sövényből font, sárral becsapott, vagy tömésből készült házakkal. A zsellérek disznai, szamarai, kecskéi a közeli szamárdombi legelőre jártak ki. Itt volt a zsellérek szériiskertje is, akik itt csépelték el gabonájukat, és itt álltak kis szalmakazlaik is./99/

18bl-ben megépült a budapes t-nagy kanizsal vas át vona1. Az építés lázba hozta az embereket. A töltés építésében a zamárdiak is részt vettek. A töltést a férfiak egyengették, a nők kis me- lencéjükbe válogatták a nagyobb kavicsokat a kavicsgödrökből. Zamárdi-Felsőnél az útmenti gödrök, Zamárdinál a Gübicsbánya /Bátoriék-Kukorelliék .között/ szolgáltatta a kavicsot. Egy endrédi leányra rászakadt a gödör fala, bele is halt sérüléseibe. /100/