Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században

- 37 ­Regi Jónás negyedik bírósága idegén, 1817-ben igen fontos vál­tozás állott be a .község névhasználatában. A község neve .kezdet­től fogva Szamárdi volt. De "Z"-vel írták, mert a .könyvnyomtatás előtti időben az "sz" betűt nem ismerték, az "sz" hangot "z"-vel jelölték. /Pl. Zala=Szala, Zabó-Szabó, Zelei=Szelei stb./ A község vezetői, hogy a csúfolódásra alkalmas régi névtől megszabaduljanak, a hivatalos iratokban a régi formájú nevet, a Zamárdit .kezdték használni. Rezi Jónás használta először a régi alakot 1817-ben. A .következő évben /más bírónál/ ismét Sza­márdi szerepelt. 1819-ben, 1820-ban: Zamárdi. 1821-22-ben megint Szamárdi. 1828-tól fogva minden évben már a Zamárdi szerepel! Az apátság csak 18ß2~ben tért át a Zamárdi alak használatára. Érdekes, hogy a templom előtti .kőkereszten, melyet egy .keszthe­lyi .kőfaragó készített 1862-ben, még a régi név, a Szamárdi ol­vasható. /63/ 1803-ban az apátság újból szabályozta a szőlőhegy rendjét./64/ A hegy béli _ art iculjjg okban a következő rendelkezéseket találjuk: "szőlője végében az útat mindenki tartsa rendben. A gyepűt .kij­jebb, vagy beljebb tenni nem szabad. Fajtalankodásért - házassá­gon .kívül - nemes ember 13 Frt-ot fizet, a "paraszt személy" 24 pálcaütéssel illettessék. A tolvaj 24 pálcaütést kap. Festett életű egyének a hegyen 24 óránál tovább nem tartózkodhatnak. Magtalan szőleje az uraságra száll. A szőlők .között semmiféle marhát legeltetni nem szabad." "A sörtvéles marhát ugyan a sző­lőben agyon-lüni szabad lészen, mindazon által annak húsa teljes­séggel a sörtvéles gazdájának adattassék, a .kárt fizesse meg." A szőlőt engedetem nélkül megszedni nem szabad /előszüret!/. Aki "teremtettével" .káromkodik, büntetődjék 12 vagy 24 pálcá­val. Aki vért ereszt, duplája. Gyilkosság esetén a gonosztevő azonnal az uraság fogságába vitessen. A szomszédnak a szőlő vá­sárlásánál elsőbbségi joga van. Irtani, új szőlőt telepíteni uraság engedélye nélkül nem szabad! Nevezetesebb események a helység .könyvébe feljegyeztessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom