Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)
4. Gazdasági és társadalmi viszonyok a XVIII-XIX. században
32 A szőlő hét évig dézsmamentes volt. Már az első esztendőkben 68 szőlősgazdáról hallunk, ezekből 56 volt a zamárdi, a többi vidéki tulajdonos. A szőlőhegy rendjének betartására a hegymester, a szőlőre a szőlőpásztor vigyázott. A szőlők területe 200- 600 négyszögölet tett ki, az apátság szőlője a tetőn 11 hold volt./58/ Lécs apát utolsó éveiben a nép el akarta hagyni a falut. "Egy lábig felkelünk és elmegyünk más uraság szárnya alá..." - írták panaszos levelükben a főapátnak, Pannonhalmára. Megírták, hogy Lécs két forint helyett tízet követelt, az egy pár csirke, lúd, tojás helyett is többet kívánt, hetenként három-négy robotot is kellett végezni, az erdőt is elvette tőlük, sertéseiket is más falu határába kellett hajtaniuk stb. Panaszolják még, hogy a kertjeiket is megdézsmáltatta, és hogy aratáskor 188 marhájuk hullott el a vész miatt, egész mezejük szántatlan, alig van hat-hét gazdának vajmi .kevés vetése. Kérik, könyörüljön rajtuk. A főapát néhány nap múlva könnyített a terheken, rétet, legelőt is adott, így a nép helyben maradt./59/ A Mária-Terézia-féle Urbárium rendezte a jobbágy és földesúr viszonyát, kissé visszafogta a földesúr kezét, mérsékelte a jobbágyi szolgálatokat, és egységessé tette az egész országban a jobbágyi kötelezettségeket./60/ Az Urbárium főbb rendelkezései: a jobbágy házhely-fundusa, udvar, szürü, kert két pozsonyi mérő gabona alá való nagyságú legyen. A fundushoz 22 hold szántó és 12 szekér szénát termő rét tartozik. Az irtásföldeket a földesúr el nem veheti! Az erdőben fajészhatnak , épületfa ingyen adassák. A jobbágy heti 1 napot köteles szolgálni. Mindenféle terményből, méhekből, bárányokból, gidákból kilencedet adnak. Mindenféle vadászat, madarászat, halászat a jobbágyoknak tilos! A búzának eladásáról szabadon rendel/A földesúr megengedte, hogy az erdejéből hulladékfát szállíthassanak. Ezt faézási jognak nevezték, de mondták faizásnak is./
