Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

2. Honfoglalás kori és Árpád-kori emlékek

18

Zagárdi neve először Szent László .király 1082-ből keltezett, egyik határjáró oklevelében tűnik fel Scamard, azaz Sza- márd alakban. 1171-ben Zomárd, 1211-ben Somárdy, 1229-ben Za- mard alakban fordul elő./26/

Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyház as s amárd lehetett. Ez volt a legnagyobb - tehát a legrégibb - település, mely egyházat is kapott.

Az eredetileg egységes település a sajátos kora középkori társadalmi és gazdasági viszonyok következményeképpen két községre szakadt; Egyházaszamárdra és egy "másik" Zamárdra /1229/. Ez a másik Zamárd a Balaton mellett .kialakuló Balatonrael 1 é.kny Zamárd lehetett, a mai falu őse.

A kirajzás folytatódott. A XV. században az oklevelek már Öt_ Zamárd f alut_ eml ítenek: Egyházaszamárdot, Balatonmelléky Zamárdot, Lykzamárdot, Kyszamárdot és Pelsőzamárdot./27/

A tihanyi apátság, alapításának idején /1055/ nem kapta meg Zamárdot. Ez nem volt tehát az apátság "őseredeti" birtoka. Zamárd csak a török időkben, 1556-ban került az apátság javainak sorába, mikor Takaró_ Mihály ti,hány i várkapitány megszerezte azt a tihanyi várhoz a két Endréddel, Lullyával és a két Ka- pollyal együtt./28/

Az apátságnak Füred körül tíz apró faluja volt./29/ A déli oldalon megkapta Púk /Fok-Siófok/ vámját és a Kiüti közelében fekvő Holóvógy nevű falut, malmaival együtt, Törk /Töreki/ falut a szomszédos /tóközi/ kaszálókkal és végül Kak-Szarma birtokát. / - / Kak-Szarma, későbbi nevén Szántód, jó szántóival, szántó-szolgáival, gyümölcsöseivel, nagy erdeivel, nádasaival, halászóhelyeivel s a révvel együtt került az apátság birtokába. /30/ Szántód a középkorban falu volt, a török óta puszta.

Távolabbi birtokai voltak az apátságnak Somogybán: Szárszó, Szólád, Bálványos, Boglár, Garnás, Teleki, Bár, Őszöd és Somogy- vár vámja. Endréd továbbra is megmaradt a .király /I. András/ szőlős-gyümölcsös birtokának./31/