Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Dr. Écsy Ödön István élete és pedagógiai munkássága (1896-1969)
53 1920/21. tanévben a szaktárgyait 23 órában, 1943/44. tanévben egészségtant, honvédelmi ismereteket, később éneket, ipari ismereteket is tanított. Sokoldalú tanárként különböző óraszámban állt a tantestület rendelkezésére. Kezdő pedagógusként előadást tart "Az esztétikai nevelés a gimnáziumban" címmel. Ezen előadásában, mely egyben a székfoglalója is, kifejti, hogy a világháború mély rombolást végzett az emberek lelkivilágában. E rombolás következtében az anyagiasság, az önzés lett a meghatározó. Az igazságosabb elosztással ez megelőzhető lenne. Az önzés akadályozza a szövetkezést, akadályozza az egyesülést, akadályozza a közös munkát és rontja gazdasági helyzetünket. Szükséges ezért a megszüntetése, az emberi humanitás előtérbe helyezése. A magyar pedagógus feladata az önzés megszüntetése.^a humanitás egész egyéniségét jellemezte. Ezzel magyarázható az Ifjúsági Segítő Egyesület munkájával való azonosulása, melyet 1921-24 között, majd az 1940-es években újólag irányít. Látja a tanulók gondját, problémáját, és a lehetőségeknek megfelelően enyhíti a gondokat. A világháború harctereit megjárt tanár, ki saját magán érezte a háború borzalmait, ki a humánus, jellemes ember nevelését feladatának tekintette, a cserkészetet mint e nevelés eszközét ennek szolgálatában állítja. A cserkésztörvényből a jellemességet, a kötelességtudatot, a segítésadást, a készségességet, a meggondoltságot, a természet szeretétét és a test gondozását hangsúlyozza. Feladatként határozza meg a jellemes ifjak nevelését, a kirándulások szervezését, hazánk megismerését. 1922-ben megalapította a csurgói 206. sz. Csokonai V. Mihály cserkészcsapatot, majd az iparos cserkész- és a tanítóképzős cserkészcsapat megalakításában vett részt. Később a Somogy Megyei Cserkész Intéző Bizottság alelnöke lett. Tevékenységük során a névadón kívül a Bethlen-, a Bocskay-, a Rákóczi-, a Petőfi-évfordulókon ünnepségeket szerveztek, biztosították a cserkészek kiképzését, ebbe bevonták a megválasztott tanulókat, akik vezetőként tevékenykedtek. Az első évi bevételük 273 178 korona volt. Edényeket, szerszámokat, szerkocsit, ládákat, gyógyszereket vettek és könyvtárat létesítettek. Télen kézimunkával foglalkoztak, míg a nyarat a Duna mellett és a Balaton körül a táborban töltötték.
