Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Császári (Lósi) Pál doktor (1711-1823) élete és munkássága
21 e/ A tanulókat anyagilag tehermentesíteni szükséges. Márton javaslataiban természetesen voltak megfontolandóak, amelyek bevezetése elősegíthette volna a szegényebb sorsú diákok tanulását. Azonban a tényleges ok az egymás közötti ellentét volt. Az 1802. évi vizsgákon jelen volt Festetics György is, aki kísérletet tett az ellentétek elsimítására, sajnos, kevés sikerrel. Császári Lósi Pál 1803. március 12-én Pálóczy Horváth Idámhoz és Sárkozy Istvánhoz írott levelében még a jövő gondolatával foglalkozik. Javaslatai között szerepel egy főiskola, ahol latinul csak annyit tanítanának, amennyi szükséges. Akkor elhagy^ ható lenne részben a latin, a görög, a retorika, és a hasznos tudományok kapnának nagyobb szerepet, mint a mértan, a gazdasági élet tantárgyai, a matematika elemei és a botanika. A javaslatok mögött azonban már a feloldhatatlan ellentmondás fogalmazódik meg. 1803, április 5-én Sómogyhatvanban tartott közgyűlésen Sár- közy kurátor és Szentgyörgyi senior közli, hogy Császári Lósi Pál professzort Kecskemétre hívták meg tanítani. Császári Kecskemétre költözött Csurgóról. Héjas Pál írja róla: "Császári Pál sok volt egy kis vidéki gymnásiumnak, Márton kicsi volt egy Ilyen európai látókörű tudós tanár mellé kollégának. " így ért véget Császári csurgói professzorsága. E neveléstörténeti esemény végét újólag Festetics György határozata jelentette. Márton Gábor subrektor távozása mellett döntött. Inkére került lelkésznek. Császári utóda Csurgón Sipos Sámuel lett. Császári élete Kecskeméten teljesebbé vált. Ezen időszak alatt jelentek meg önálló munkái. 1810-ben azonban innét is távozik Fülöpszállásra. Itt később alesperes lett, 1823-ban halt meg. Munkáit, melyek megjelentek avagy kéziratban maradtak fenn, az alábbiakban soroljuk fel: 1. Dissertatio philosophica de Transcendentali Periculo. Jena, 1799. 2. Deák Grammatika. Béts, 1804. 3. Deák Olvasókönyv. Pest, 1805. /23/
