Kálmán András: Pedagógus arcképcsarnok 2. - Iskola és Levéltár 24. (Kaposvár, 1986)
Császári (Lósi) Pál doktor (1711-1823) élete és munkássága
- 14 val foglalkozik. Tanulmányainak költségeit - 1789. szeptember 4-i 350 forintról szóló elismerés szerint - Festetics György segítette. Császári levele szerint "egy másik diplomát is szerzett a Wesztfáliai tudós társaságtól, melynek a porosz király az elnöke." Járt Gothában, Braunschweigben, valamint Wollenhütelben. Az utóbbi helységben találkozott Mátyás király könyvtárából származó könyvekkel, melyek közül sokat megtalált. Császári tanulmányai során megismerte a filantropizmus nevelési törekvéseit, ezek szerint az oktatást gyakorlatiassá, természetessé, életközelivé kívánták termi. A filantropizmusban a tőkés társadalom, azon belül a kereskedelmi és az ipari tőkések érdekei fogalmazódtak meg. Az elemi ismeretek mellett szükséges a technikai készség, a gyakorlati élettapasztalat, valamint a reális ismeretek elsajátítása. Ennek érdekében az értelmi nevelést, az erkölcsi nevelést, a testi nevelést és a gyakorlati képzést helyezik előtérbe. Z1-7 A filantropista eszmék, a felvilágosodás eszméje és eszmeáramlatai nagy hatással vannak Császári munkásságára. A bölcsészdoktori értekezését Jénában írta meg 1799-ben. Értekezésének címe: "Bölcsészeti értekezés a valódi bölcsészet transcendentalis /a tapasztalattól függetlenül létező/ dolgokban jellemző merész lépésről ." Milyen gondolatokat fogalmaz meg a disszertációjában? Az embernek sajátossága, "hogy folytonosan mérlegel, szétválaszt - majd újra összeszedi - kijavítja magát, tovább halad"... Majd. így folytatja: "minden emberben van bizonyos tehetség, a phi- losophálásra, s belső szózat, mely ösztökéli arra." Ebből a problémafelvetésből bontja ki mondanivalóját. Bár szemléletében idealista marad, fontos tételeket fogalmaz meg. Utal a tudomány összefüggéseinek rendszerére, a bizonyítás szükségességére, A bölcsészet elsőbbségét hirdeti más tudományokkal szemben. Az értelmi működést a bölcsészet kezdetének nevezi. Az értelmi működés szemlélődés. A szemlélődéssel kezdődő értelmet a transcendentális világba helyezi át. Platont idézve vallja: "a bölcsészet nemes foglalkozás, ha valaki vigyázva bánik vele, de ha kellőnél mélyebben merül bele, /11/ megrontja az embert.n/
