Szijártó István: Diákújságírás Somogyban. Voluntas: 1919; új évfolyamok: 1969-1980 - Iskola és Levéltár 22. (Kaposvár, 1985)

3. A Voluntas bemutatása - 3.1. Hogyan segít a Voluntas, a kaposvári Táncsics gimnázium diáklapja, az iskola másfél százados hagyományainak őrzésében?

- 26 ban és Afrikában, 100 fejlett tőkés, 250 szocialista országban.,/ A Szovjetunión kívüli Európa népességének 2 százaléka, 40 millió nyi kisebbségének 10 százaléka magyar. Az albánok után - akiknek a fele él Albánián kívül - Európának a legtöbb kisebbséget adó népe ugyancsak a magyar. Népességünk egyharmada sodródott más nyelvű államok, népek közé, a helyét nem változtató 4 millió lélek 5 állam területére”®

Akadnak nézetek, melyek szerint az Európában egyedülálló nemzeti tudatzavarral belső értékeinket rongáltuk, mikor elvágtuk a történelmi, etnikai, kulturális kapcsolatok jó részét, igen sokszor az önbecsülés elemi szálait is. Sütő András Bethlen Gáborhoz írt képzeletbeli panaszlevele szerint: "épp Kegyelmed pél dája mutatja, hogy a Történelem tanulsága nélkül - mikor is időben visszatekintve erényeinket és ballépéseinket vetjük mérlegre - szájunkat a forró kásával újra megégetjük. Havasi emberek megfigyelése, miszerint a viharban eltévelyedettek akkor kerülnek végveszélybe, ha már hátrafelé sem tájékozódhatnak, mert lábuk nyomát a hó befújta." A múltjából kiforgatott aztán hályogos szemmel vakoskodik az ismeretlen jövő küszöbén. De ahogy Claude Lévi-Strauss írta: "Egyetlen nép sincs elveszve, míg megvan utol só tartaléka: a nép hagyományainak egész múltja."

Egy vidéki gimnázium értékőrzéséről /tanári és diákenergiák olyanféle mozgósításáról, melyekkel a Voluntas szerkesztői próbálkoznak/, a hagyomány korszerű értelmezéséről azért fontos helyhez kötötten írni, mert a társadalmi közeg s egy jó értelemben vett belső igényesség által felerősítve - oltott mésznél is kiválóbb és megbízhatóbb kötőanyagnak bizonyul. A diáklap egy 50 év előtti hagyomány felelevenítésével alakult, formailag is vállalva az örökséget, az új évfolyam első oldalán az 1919»évi szerkesztői köszöntőt idézve.

A körültekintés első állomásaként a szerkesztők az iskola, a diáklap és az önképzőkör történetének áttekintésére és folyamatos közlésére is gondoltak, A vázlatos iskolatörténet újabb kori szakaszára emlékezve interjúkkal, levelezéssel keresték meg a nagy események még élő tanúit /I. évf. 1-2-3. számok/, illetve azok hozzátartozóit. Riportokkal és tanulmányrészletekkel megkísérelték feldolgozni a haladó ifjúsági mozgalmak történetét, s ezekkel párhuzamosan bemutatták a gimnázium nevezetessé vált diákjait Noszlopy Gáspártól és Rippl-Rónai Józseftől Fodor