Szijártó István: Diákújságírás Somogyban. Voluntas: 1919; új évfolyamok: 1969-1980 - Iskola és Levéltár 22. (Kaposvár, 1985)
2. A mai diáklapok
11 2. A mai diáklapok A felszabadulás után az önképzés, az önművelés történelmileg kialakult formája 2-3 évig működött, de a klasszikus önképzőköri tevékenység a központi elképzeléseknek megfelelően mindenütt sorvadni kezdett. Ez az időszak a nagymúltú vidéki irodalmi társaságok megszüntetésének kora, ekkor szűnt meg a pécsi Janus Pannonius, a székesfehérvári Vörösmarty, a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság is. A megváltozott képzési célokkal és nevelési eszközökkel dolgozó iskola természetesen igyekezett új hagyományokat kialakítani, de tulajdonképpen csak a hatvanas években fedezte fel a diáklapokban rejlő óriási nevelési lehetőségeket. A faliújságok és hirdetőtáblák korszaka után a kaposvári Somssich Gimnáziumban /ekkor már Táncsics Mihály nevét viseli/ 1958-tól magnetofonos Újságot szerkesztettek a diákok Krasznai Lajos irányításával. A hatvanas évek derekán újra megjelentek a sokszorosított osztályújságok /Tintapaca, Limes, Latangolin stb«/, amelyekből kialakult az azóta is működő iskolaújság: a VOLUNTAS. Nagyjából azonos időben, a hatvanas évek derekán több iskola is egyszerre jelentetett meg iskolaújságot, s a szülők tájékoztatására sok iskolában felelevenítették az évkönyvkiadás régi - s az ötvenes években szintén megszüntetett - gyakorlatát. A diáklapok mindenütt gombamódra kezdtek szaporodni, ám a legtöbb ugyanilyen gyorsan meg is szűnt. Ez a jelenség vetheti fel bennünk az első kérdést, miként állandósíthatnánk a diáklapokat? A kérdések ezután már egymás után következnek. Milyen anculatuk_legyen_a_diáklapokszínek kialakítására iskolánként?_Hogyan_őrízhető °EÍimizmus_úgyil hogy közben_a_nagi_cselekyés_tudományát_1_a_politikát is_megtanulják?_Az_elvont_igényesség_helyett a^dialektikus gondolkodás elemeiA_a bontakozó_személyiség_indivi- É-Haiiíaaa_í}e^iZe^í a_közösségi_személyiség_kialakítása - megannyi érdekes, pedagógiai elméletünkben is jórészt kimunkálatlan terület. Csak néhány közvetlenül megválaszolható kérdés: Miként segítheti a diáklap az iskolai hagyományok ápolását? Hogyan segítheti az internacionalista nevelést? Hogyan formálja a tanulói személyiséget? Az ifjúsági szervezet sajátos feladatainak meg-
