Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Zimány

- 87

legelő, 488 kát. hold erdő, 115 kát. hold terméketlen terület. Ekkor a faluhoz tartozó puszták: Pacsérvisnye, Kápolnásvisnye és Hárserdő-puszta.

Önálló hegyközségek: Alsó-hegy, Széplak-hegy, Öreg-hegy, Újhegy, Keleti- és Nyugati-kápolnáshegyek, Kari-dűlő.

A falu belterületén 500, külterületén pedig 800 ház található. 1925-ben a faluban egy református elemi iskola működött egy tanteremben, egy tanítóval.

A falu pecsétje 1738-ból ismeretes.

Népességszámok: 1870: 537, 1910: 1016, 1941; 1154 fő.

Visnyét 1944. december 6-án szabadították fel a szovjet csapatok.

Z I M Á N Y

Első ízben 1268-ban fordul elő Terra Ziman alakban. Az 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben a regölyi főesperesség plébániái között találjuk. 1456-ban Tolna vármegyéhez számították, s ekkor egyes birtokrészeit Osztopáni Pál nyerte adományul. A XYI. században teljesen elpusztult. 1695-ben Pernesz! Zsigmond és Julianna bírták. 1701-1703-ban apátsági birtok volt. Az 1715« évi országos összeírás megjegyzi róla, hogy csak mostanában települt, néhány zsellér lakja, s a határ nagy részét a földesúr a saját birtokához csatolta. 1726-ban Wlassics János, 1733-ban Gyulai Gaál Gábor, 1773-76-ban gróf Niczky Kristóf volt a földe sura.

A falu a török hódoltságot 70-100 lakossal vészelte át, s ez a II. József kori népszámlálás idejére 764 főre növekedett. A falu római katolikus templomát 1895-ben építették. A községhez tartozik Rácegres-puszta, mely 1536-ban a pannonhalmi apátságé volt. 1726-tól kezdve 1856-ig az Eszterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

Ferenc-major a XIX. század közepén gróf Niczky Ferenc birtoka. Ide tartozik még Téglaház-tanya és Alsó-puszta is. Zimány- ban 1848 forradalma 26 jobbágyháztartást, 15 zsellérháztartást és 5 házatlanzsellér-háztartást szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 18 4/8, a zsellértelkek száma: 1.