Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Várda

- 85 VÁRDA

1284-ben pusztai birtokként említik az oklevelek. Az 1332-37- évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája volt. 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát említik, amikor a szerdahelyi. pálosok kapnak itt részeket Várdai Mihálytói. 1536-ban Várdai Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. Az 1575.évi török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban pedig csak 4 házból állott. 1583-ban Lengyel Lőrincé volt. 1660-ban több köznemes bírta, de 1701-1703 táján már a Pulay családé volt.

A török kiűzése után ideiglenesen elnéptelenedett. Betelepítése az 1710-es években kezdődött. 1715-ben is csak 5 háztartását írták össze.

Területéhez képest igen alacsony az úrbéres lakosság aránya. A falu határában volt a középkori Alberti faluk egyike. Ma Kis- albert-puszta, mely a középkorban Alsó- és Pelső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben a tihanyi apátság itteni birtokait említik meg. Az 1720. évi összeírás szerint még önálló jobbágy falu volt. 1726-1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család birtoka. Várdának az 1726-1848 években több birtokosa is volt, így a Záborszky, a Tallián és még más családok. 1848 forradalma a községben 9 jobbágycsaládot szabadított fel, a felszabadított jobbágytelkek száma: 8 6/8. 1856-ban gróf Somssich Pongrác volt a helység legnagyobb földesura. A római katolikus templom 1830 táján épült. 1925-ben a község területének nagysága: 1796 kát. hold, lakossága: 494 fő. Művelési ágak szerinti megoszlása: 1561 kát. hold szántó, 76 kát. hold rét,

12 kát. hold szőlő, 53 kát. hold legelő, 40 kát. hold erdő, 57 kát. hold terméketlen terület. A faluban 97 ház volt, a község pecsétje 1817-ből ismeretes.

Népességszámok: 1850 /Kisalbert-pusztával együtt/: 482, 1870 396, 1910: 517, 1941: 644 fő.

Várdát 1944. december 4-én szabadították fel a szovjet csapatok.