Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Szentbalázs
- 74 SZENTBALÁZS Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő első ízben. 1346-ban Sanctus Blasius, 1376-ban Szentbalázsegyháza alakban említik az oklevelek. 1425-ben Szerdahelyi Csepely János fiai, Imre és Danes, továbbá Szerdahelyi Dersffy Márton - a zselic- szentjakabi apátsággal szemben - jogot tartanak reá és tartozékaira. 1454-ben Szerdahelyi Danes Pál itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. Az 1536. évi adólajstrom szerint Szentbalázs helységnek a szerdahelyi pálosok, Sibrik Ozsvát és Dersffy Miklós özvegye voltak a földesurai. 1550-ben az egész helység Dersffy Farkasé volt. 1660-ban Im- reffy Farkasné birtokai között sorolják fel. 1695-ben 11 jobbágycsaládot írtak benne össze. A falu lakói ekkor használják a fehérvári őrkanonokság Homok és Tekös nevű elhagyott helyeit. A falu a török hódoltságot 150-200 lakossal vészelte át, s a lakosság a II. József kori népszámlálás idejére 224 főre növekedett. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1726-ban a herceg Esz- terházy-féle hitbizományhoz tartozott, de a zselicszentjakabi apátságnak is volt itt birtoka. A római katolikus templom 1777- 1782 között épült» A községhez tartozik Páprágy-puszta és Öreghegy. 1848 forradalma 18 jobbágycsaládot és 13 zsellércsaládot szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 8 6/8, zsellértelkek száma pedig 14* Az úrbéri birtokrendezés 1860-ban volt. 1925-ben a község területének nagysága: 2400 kát. hold, népessége: 531 fő. Területének művelési ágak szerinti megoszlása: 122 kát. hold szántó, 107 kát. hold rét, 1287 kát. hold erdő, 74 kát. hold terméketlen terület. Népességszám: 1850: /Nagyárok- és Allya-pusztával együtt/: 478, 1870: 515, 1910: 613, 1940: 480 fő. A falut 1944. december 1-én szabadították fel a szovjet csapatok.
