Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Hedrehely

- 27

ban Héderváry Lőrinc nádort iktatták Hedrehely birtokába, s ekkor kapott városi kiváltságot.

A ferences szerzetesrendnek volt itt egy kolostora, amely 1531-ben még állt, de az 1551-52. évi hadjáratuk során a törökök feldúlták, és Hedrehely várost is elfoglalták. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom mindössze 7 házat említ a községben

Református egyháza egyike a megye legrégibb protestáns egyhá zainak. Már a 16. század második felében szervezik, de adatok csak 1643-tól kezdve vannak róla. A török kiűzése után 18 háztartást találtak a helységben, és 13 jobbágygazdát írtak össze. A 18. század végén 728 lakosa volt, s 1789-ben már tanító is mű ködött a községben.

Csorba József az 1857-ben megjelent megyei monográfiájában nagy falunak említi, 965 lakossal, saját prédikátorral és "jó falusi oskolával".

Az 1870-es népszámlálás szerint 255 háza és 1248 lakosa volt 1910-ben 1191 főt írtak össze, 1932-ben pedig 1271 főt jegyeztek fel a községben.

A jobbágyi és földesúri birtokok különválasztása két különböző időpontban történt. Először törvényszéki ítélet alapján 1842-ben, majd 1848-ban egyezséggel jutott összesen 67 egész háromnyolcad jobbágytelek és 19 zsellértelek a volt úrbéresek birtokába.

1925-ben református önképzőkör működött a községben. 1932- ben számos lakosa nem mezőgazdasági foglalkozásból élt. Az általában minden településen megtalálható iparágak mellett itt meg kell említeni az agyagosokat, a baromfi-, a gabona- és a terménykereskedőket, illetve a biztosítási ügynököket.

A Horthy-korszak végén kisközség volt, és Hencse községgel együtt vasútállomással rendelkezett.

A szovjet csapatok 1944. december 6-án szabadították fel.