Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Csököly
16 Ekkor egy-egy cipész, kovács és kőműves dolgozott a faluban, s volt egy kocsmárosuk is. A közigazgatási adatlap tanúsága szerint az iskolának szép könyvtára is volt. Az 1940-es években a kisközség a hetesi körjegyzőséghez tartozott. 1944. december 3-án a szovjet csapatok szabadították fel. C S Ö KO 1Y A falut először az 1332-37« évi tizedjegyzékben említik. 1382-83-ban Chukul alakban fordult elő. 1618-től református anyaegyháza volt. 1717-ig volt református prédikátora, amikor is gr. Wolkra Ottó veszprémi püspök katonáival elűzte a prédikátort, s ettől kezdve sem prédikátort, sem iskolamestert nem tarthattak, templomukat nem használhatták. Barokk római katolikus temploma 1757-60-ban épült. A falunak 1773-ban már tanítója is volt. A település 1817« október 17-én országos vásárok tartására nyert jogot. A török kiűzése utáni első országos összeírás 57 adózót tüntet fel, akik közül 56-án jobbágygazdák voltak. Az 1720-as megyei összeírásban már 60 adózó család szerepel. Homokos talaját négyökrös igával művelték, s 3-4-szeres termést hoztak a földjeik. Sem legelőjük, sem erdejük nem volt, ezért mindkettőt bérelni szokták. Négy malom is működött viszont a községben, melyeket bérbe adtak, a kocsmát pedig földesúruktól bérelték. A II, József-féle népszámlálás alkalmával 1629 főt írtak össze. Az 1881. évi népszámláláskor 364 házat írtak össze, ezekben 1993-an laktak. 1910-ben 1712 fő, 1932-ben 1729 fő élt a község 426 házában. Az úrbéri birtokrendezéseket már a jobbágyfelszabadítás előtt, 1844-ben elkezdték, de a végrehajtásra csak a forradalom után, 1851-ben került sor. Ekkor 98 jobbágy- és 56 zsellértelek került a parasztok birtokába. Az 1930-as években 5070 katasztrális hold volt a község határának a területe, ebből 3637 kát. holdon folyt szántóföldi gazdálkodás, 632 hold rét, 449 hold legelő, 84 hold szőlő tar-
