Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Cserénfa

- 13 815j az 1870-es népszámlálás idején pedig 1095 fő lakosa és 129 háza volt, 1910-ben össznépessége 951 fő volt.

Első tanítójáról 1789-ből vannak adatok.

Az úrbéri és földesúri földek elkülönítését a 19. század utolsó harmadában, 1871-ben végezték el. Ekkor 37 jobbágyi és 5 zsellértelek került a parasztok birtokába.

Katolikus és református temploma egyaránt barokk stílusban épült, az előbbi 1764-ben, az utóbbi pedig 1788-ban készült el,

A Horthy-kori kisközség körjegyzőséggel rendelkezett, postája és távbeszélő-állomása volt.

Az 57. szovjet hadsereg egységei 1944« december 2-án szabadították fel.

CSERÉNEA

Első ízben az 1536. évi adólajstromban fordul elő Cyerenfalwa alakban. Akkori birtokosa Török Bálint volt, A török idők után került az Eszterházy család birtokába, s később is a herceg Esz- terházy-féle hitbizomány részeként szerepelt.

Az 1715-ös országos összeírás mindössze 10 adózó jobbágygazdát talált a helységben. Az 1720-as megyei összeírásban 11 családdal szerepel. 24 olyan jobbágytelket találtak ekkor a falu határában az összeírok, melyeknek szántóföldjeit állatok hiányában nem tudták megművelni az itt élők, két malma közül is csupán az egyik volt működőképes, A II. József-féle népszámlálás idején pedig 190 lakosa volt. Ez a szám a 19. század közepére 315 főre változott. Az 1870-es népszámlálás idején a 369 fő 54 házban lakott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint az össznépesség száma 560 fő volt, 1925-ben 92 házat és 475 főt számláltak ösz- sze.

Az 1863-as úrbéri birtokrendezés alkalmával 15 jobbágytelek és 1 zsellértelek került a parasztok birtokába.

1925-ben a hozzá tartozó Tótfalu-pusztával együtt 3107 ka- tasztrális hold volt a határa, abból szántó 727 hold, rét 198 hold, legelő 153 hold; a szőlő 16 holdat, az erdő pedig 1946 holdat foglalt el. 173 lovat, 237 szarvasmarhát, 342 sertést és