Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Bodrog
10 nyék értelmében, 1859-ben került sor. 17 jobbágytelek került a parasztok végleges birtokába. Az 1925-ös közigazgatási lap tanúsága szerint a község határa 1762 katasztrális hold volt, amelyből 1383 holdat foglalt el a szántó, 137 kát. hold volt a rét', 10 hold szőlőt, 60 hold legelőt és 67 hold erdőt jegyeztek fel; a terméketlen terület pedig 89 katasztrális holdat foglalt el. A Horthy-korszak végén kisközség volt, s vasútállomással, postahivatallal, távbeszélő-állomással rendelkezett. A községet a 3» Ukrán Front 57* hadserege szabadította fel a megyeszékhellyel egy időben: 1944» december 2-án. BODROG A helységről az 1313-as és az 1449-es évekből származnak az első okleveles adatok, s ekkor a Laki, a Létai és Szőcsényi családok birtokában volt. A helységhez tartozó Alsóbű- és Felsőbű- pusztákon a korai középkorban Bő nevű település feküdt, amelyet már 1229-ben is megemlített egy oklevél Bev alakban. 1329-ben Bew és 1332-37-ben Bún alakban fordul elő. A község határában számos római kori tárgyi emléket találtak, többek között a Törökdomb nevű dűlőben egy márvány reliefet, ame lyen római kori viseletben egy tógás férfi és nő látható. Valamikori birtokosai között találjuk Zrínyi Ilonát, a Janko- vics és a Pongrácz családot. A török kiűzése után mindössze 86-an lakták. A 19. század közepén Alsóbű és Felsőbű helységekkel együtt 289 fő volt a lakossága, az 1870-es népszámlálás pedig 37 házát és 460 lakosát tart ja számon, s ez a lakosságszám 1910-ig 563-ra emelkedett, 1925- ben pedig már 710 fő volt. Az 1900-as évektől kezdődően Alsó- és Felsőbű-pusztákat, valamint Hidegér-pusztát kiparcellázták, aminek következtében a szomszédos helységekből több család települt itt le. Az 1925-ös közigazgatási lap adatai szerint a határ 2572 kát. hold területen feküdt. Szántóföldi művelés alatt 2200 hold állt, 136 hold rét, 83 hold legelő, 11 hold szőlő és 27 hold erdő volt a határban.
