Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)
4. Kálmán András: Bárány Ignác
- 32 Kálmán András BÁRÁNY IGNÁC /1833-1882/ Életét, pedagógiai munkásságát jelentős történelmi események alakították. Apjára a reformkor eszméi, majd az 1848/49-es szabadságharc sorsfordulói hatottak. Ezek meghatározták nevelését. Szülei révén anyagi ágon az elszegényedett nemességet, míg apai ágon az iparosréteget vallhatta ősének. 1833. július 6-án született a Veszprém megyei Pápán, mely korának híres iskolavárosa volt. A család megélhetési gondjai apját munkahelyének megváltoztatására, Pápa elhagyására kényszerítik. így az elemi iskolát Pesten végzi. Édesapja nyugtalan természete a család többszöri költözködését idézi elő, A gimnáziumot Pápán, Pesten, Szabadkán és Szegeden végezte el. A szabadságharc is a délvidéken éri a családot. Édesapja a szabadkai 101-es gyalogezred őrmestereként harcolt az osztrákok ellen. Bárány Ignác - bár testileg kevésbé fejlett - 16 évesen beállt honvédnek, és apjával együtt részt vett a harcokban. Nehezen bírta a katonaság terheit."1' A magyar szabadság kivívásával azonosult. Ezen eszme alapján ítéli meg később Görgey világosi fegyverletételét. "Görgeyt nem hevíti a vágy, hogy hazájának és honfitársainak még valamely hasznos szolgálatot tegyen, szép seregével, amellyel egy Hunyady vagy Zrínyi, ha egyebet nem, legalább dicsőséget szerzett volna a magyar névnek, minden egyezkedés nélkül, föltétlenül megadta 2 magát az oroszoknak s Világosnál lerakatta a fegyvereket." Mint a harcok résztvevője elítéli a cári hadsereg előtti fegyverletételt is, és Görgeyt árulónak tartja. Apja, a honvédsereg őrmestere - a felbomlás zűrzavarában - Makóra menekíti a családot, 1854-től Bárány Ignác itt tanítói állást kapott. Munkáját, mint azt felügyelői írták, ösztönösen jól végezte, miközben készült a tanítói hivatásra. Csajághy Sándor Csanádi püspök jelenlétében - aki egyik vizsgáját meghallgatta - tanulmányait jó eredménnyel fejezte be. Ő aztán továbbtanulásra bíztatta. 1857-ben tanítói oklevelet szerzett Haas Mihály és Liebrich Ágost előtt. A képesítés birtokában kinevezték a szegedi királyi katolikus tanítóképzőhöz tanárnak. 1861-ig tanított Szegeden, majd Pestre került. Szakírói munkásságát is ebben az időszakban kezdte meg.
