Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)
1. Andrássy Antal: Horváth József Elek
11 Drámáit azonban a felülvizsgálok: ThuImán Pál főszolgabíró, Kacs- kovics Mihály táblabíró, Péry Ignác táblabíró és Véssey Lajos aisz olgab író elutasították« A vélemény pontjai között volt, ami méltányolható, és ez Horváth Cid drámájának megkérdőjelezése, mondván, hogy ezt franciából kölcsönözte. Kifogásolták Batthyány- drámáját is, melynek Deseő nevű szereplőjét "rossz és alacsony lelkűként" mutatta be, pedig ez egy törzsökös család Somogybán. Tehát elítélték az irodalmi munkásságát, és igyekeztek lebeszélni további hasonló tevékenységről. - "A tisztelt Szerző Urat oda utaséttatni kívánnánk, hogy munkás lelkének jeles törekedését inkább köréhez tartozandó s vezetői keze alá bízott Haza neven- dék fiainak nevelését illető, pedagógicus munkák készíttésére fordítván Literaturánkat ily tárgyú "classicus munkákkal szaporítani igyekezzen". Az erős hangú kioktatásnak annyi foganatja volt, hogy 1834-ben a Társalkodóban megjelentette tanulmányát "Figyelmeztetés a gyermeki kora fejlődésről" címmel. 1833. november 15-én a Magyar Tudományos Akadémián a székfoglalóját "A Poesis Tudománya" címmel tartotta. Munkásságát váratlan halála 1835. január 19-én megszakította. Családját, öt gyermekét sanyarú sorsban hagyta hátra. Mivel még nem volt tízéves tanári szolgálata sem, az özvegye és gyermekei semmiféle kegydíjat nem kaptak. Horváth József Elek szomorú sorsa a magyar feudalizmusban sajnos tipikus volt. Emléke Kaposváron nincs megörökítve. xxx Irodalom: /Az itt közölt dokumentumok a Somogy megyei Levéltárban találhatók. / 1. Horváth János: Berzsenyi és íróbarátai. Bp. I960. 2. Bécsy-Prilisauer: A Kaposvári m.kir. Állami Főgimnázium története 1806-1895« Kaposvár, 1896. 3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Bp. 1896. 4. Magyar Életrajzi Lexikon. I.kötet. Bp. 1967«
