Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Drávatamási
- 19 Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 24 jobbágy-, 2 zsellér- és 2 házatlan zsellérháztartást írtak össze, ezek 19 7/8 jobbágytelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 2244 volt, a pénzszolgáltatás pedig 26 ezüst Ft. Fényes Elek leírása - a XIX. század közepén - szerint 284 református és 5 katolikus lakosa volt. Az 1850. évi megyei összeírás a népesség létszámát 304 főben jelölte meg. Az úrbérrendezés idején a földesura a Thassy család volt. A rendezés 1845-ben peres úton kezdődött, amelyet 1851-ben egyezséggel hajtottak végre. Az 1870. évi népszámlálás 309 főt és 55 házat említett. A századelő első évtizedében - 1910-ben - 381 főt számláltak össze. 1925-ben a falu lakossága 324 fő volt. A község területe 1408 kat.h., ebből 1019 kat.h. szántó, 187 kat.h, rét, 3 kat.h. szőlő, 74 kat.h. legelő, 60 kat.h. erdő, 15 kat.h. kert és 40 kat.h. terméketlen terület volt. Dr. Percei Tiborné 212 kat.h. területtel rendelkezett. A község lakosságának a száma 1941-ben 332 fő volt. A község 1944. december 5-én szabadult fel. A község legrégibb pecsétje a levéltárban egy 1788. évben keletkezett iraton található. DRÁVATAJMSI A község 1483-ban Korotnai János birtokába került. 1490-ben a meggyesaljai Mórocz család birtoka volt. Az 1550, évi adólajstromban Zennessy Ferenc birtokaként szerepelt. Az 1554. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, az 1565-66. évi szerint 12, az 1571-i szerint pedig 17 házból állott. 1598-99-ben Batthyány Kristóf birtoka volt. 1692-ben a Daby és Géczy családoké volt, 1726-ban Madarász László, 1757-ben Bakó László és Ádám, 1776-b.an Mihály volt a földesura. A XIX. sz. közepétől házasság révén a Thassy család lett az örökös. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint a községnek tanítója nem volt, a lakosság pedig a horvát nyelvet beszélte. Az 1767. évi úrbéri tabella 17 jobbágygazdát, 4 házas zsellért és 6 házat- lan zsellért említett. Fényes Elek leírása szerint - a XIX, sz. közepén - már magyar falu volt, amelyben 170 katolikus, 20 református lakott.
