Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Szabás
86 ségben az 1930-as évek elején. 20 fő iparos és 4 fő kereskedő volt. A községhez tartozik Kétnyár-puszta, amely a XVI. századig falu volt. 1550-ben Török Jánosé, 1583-ban a Zrínyi családé. 1726-ban puszta, és Turinetti őrgrófé. 1733-tól a felszabadulásig a Festetics családé volt. A község határában feküdt Bocs- kád falu, amely 1367-1498 között a vránai perjelség birtoka volt. 1550-ben Török János a birtokos. Később a falu elnéptelenedett. A község 1945. március 31-én szabadult fel. SZABÁS A helységet első ízben az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi, 1395-ben a Batthyányak birtokaként Zabas formában szerepelt. 1403-ban Batthyány György fiai, László és Albert hűtlenség miatt elvesztették, és a tapsonyi Anthimiek kapták egy évig,amikor újból a régi birtokos kezén található. 1402-ben Zobas helységnek a Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelt egyházát említik. 1477-ben Batthyány Boldizsár és unokatestvérei: Alapi István és Boldizsár a földesurai, 1536-ban Pekry Lajos és Gyu- lay István, 1550-ben Batthyány Ferenc, 1583-ban B. Farkas a földesura. Az 1554. évi török kincstári adólajstromban 7 házzal szerepelt. 1598-1599-ben Istvánffy Miklósé. 1634-ben még Korpáddal, 1675-től pedig külön tartott református prédikátort. Az ezt követő háborús években a község elnéptelenedett. Csak a kuruc szabadságharc leverése után, 1720 táján népesült be a falu. Ekkor 1726-57-ben a Vasdinyey, 1773-ban a Vasdinyey és a Melczer, később pedig a Fagy, Tallián és Krisanich család is tulajdonos a községben. A XIX. század végén a báró Tallián és a Somogyi családnak volt itt nagyobb birtoka. A község lakossága az 1720-as összeírásban Nagykorpáddal e- gyütt szerepel. Az 1784-1785. évi népszámláláskor 581 fő a lakosság. Az 1828. évi országos összeírásban az adózók száma 167, ebből jobbágygazda 56 fő. Az ellenreformáció a protestáns lakosságot a XVIII. század végéig különféle ürüggyel zaklatta. 1771- ben a romos templomukat nem engedték javítani, csak újat építeni. Ehhez viszont a királynő engedélye nem érkezett meg. Csak 1800 körül épült az új református templom. Jó negyedszázad múlva pedig a katolikusok építették meg a román stílusú templomukat.
