Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Rinyabesenyő

lakos élt, ekkor a marcali járáshoz tartozott. 1872-től 1877-ig a bükkösdi körjegyzőséghez, a csurgói járáshoz tartozott, 1877- től a porrogi körjegyzőséghez tartozott a felszabadulásig. 1900-ban 242 lakosa, 1910-ben 231 lakosa, 1941-ben pedig 243 lakosa volt a községnek.

1925-ben a községnek 613 kat.h. területéből 408 kat.h. szántó, 77 kat.h. rét és 64 kat.h. erdő volt, A községben nagy- és középbirtokos nem volt. A II. világháború előtt a községben az 1 kat.h. alatti, szántóföld nélküli birtokok száma 1 volt, ösz- szesen 0,9 kat.h. területen. Az ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 9, összesen 6 kat.h. területen. Az 1-5 kat.h. közötti birtokok száma pedig 49 volt, A községben ekkor 1 fő iparos és 1 kereskedő élt.

A község 1945. április 1-én szabadult fel.

RITOBESE1YŐ

A pápai 1332-37. évi tizedjegyzékben szerepelt először mint plébániával rendelkező hely. Az 1536, évi adólajstrom szerint Wárday Tamás, Orczy János, Öszpötey Ferenc és Derecskey Pál voltak a földesurai. Az 1550. évi adólajstromban két hasonló nevű helység szerepelt, és Itt Wárday Zsigmond a birtokosa. Az 1565- 66. évi adólajstromban 4, az 1571. éviben 5 házzal szerepelt Besenyő. A török hódoltság végén a község lakatlanná vált. Az 1703-as összeírásban a Koroknay családé és puszta, 1726-ban Sár- közy Jánosé, 1773-ban újból a Koroknay családé, 1773-76-ban Ősz- pötével együtt puszta, a Koroknay és a Topos családok birtoka,

A XIX. század első felében a Somssich, a Czindery és a gróf Festetics családé volt. 1860-ig a Czindery, majd öröklés révén báró Wenckheim Bélának volt itt birtoka.

A községhez tartozik Öszpöte-puszta, amely a középkorban falu volt. Az 1550, évi adólajstromban Eszpetey György és Porkoláb Márton a földesurai. Az 1703-33 között a Koroknay családé volt. A községhez tartozik Nagyszállás-puszta, azelőtt Inakod- puszta, amely az Ipoltfy és Wárday család birtoka volt 1536-ban. 1703-ban puszta, s a Zankó és a Koroknay családé. 1726-33 között a Doby családé, később a gróf Somssich családé. Idetartozott Sziágy-puszta, amely az 1571. évi török adólajstromban szerepelt Szihágfalva néven.- 76 -