Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Porrogszentkirály

- 74 1877-től Porrog a felszabadulásig a körjegyzőség székhelye lett, 1878-ban a község nagy része leégett, 1900-ban a község lakossága 717 fő, 1910-ben 672, 1941-ben pedig 629 fő volt, A századfordulótól a község lakossága fokozatosan csökkent,

1925-ben a község területe 2458 kat.h. volt, ebből 1193 kát. h. a szántó, 224 kat.h. rét, 574 kat,h, erdő, A község területén nagybirtok a felszabadulás előtt nem volt. Egyedül báró In- key Pálnak volt itt birtoka. Porrogon a felszabadulás előtt az 1 kat.h. alatti szántóföld nélküli birtokok száma 37 volt, ősz- szesen 18 kat.h, területen. Az ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező gazdaságok száma 48, amelyek 33 kat.h. földdel bírtak. Az 1-5 kat.h. területű gazdaságok száma 146 volt, A fel- szabadulás előtt a községben 8 fő iparos és 3 fő kereskedő élt,

A község 1945. április 1-én szabadult fel.

PORROGSZENTKIRÁLY

Neve első ízben az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fordult elő, 1550-ben Török János birtoka, 1583-ban a Zrínyi családé. Az 1565-66. évi török kincstári adólajstromban 3» 1571- ben 12 házból állott. Az 1715« évi országos összeírás szerint az adózók száma 11, jobbágygazda 8 fő. Ekkor a helység őrgróf Turinetti Herkules József Lajosé. 1773-ban Festetics Kristófé, és a felszabadulásig a Festetics családnak volt itt birtoka.

A község lakóinak többsége a török időben evangélikus vallásé, lett.

1720-ban az össznépesség 200-300 fő között volt. Az 1884/85-1 népszámláláskor 479 fő élt a helységben. Az 1828-as országos összeíráskor az adózók száma 174 fő, jobbágygazda 54 fő volt. 1843-ban épült az evangélikus templom.

Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 38 jobbágy- és 1 házat- lan zsellérháztartás, 27 jobbágytelek szabadult fel. 1850-ben a császári közigazgatási beosztáskor a csurgói járás községe 762 fővel. Az 1870-es népszámláláskor 96 házban 791 lakos élt, és ekkor a marcali járáshoz tartozott. 1872-77-ig a csurgói járás alsógyékényesi körjegyzőség községe volt, 1877-1882 között a porrogi körjegyzőség, 1882-1907 között a gyékényesi, majd 1907-től újból a porrogi körjegyzőség községe volt a fel- szabadulásig,