Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Pogányszentpáter
- 72 POGÁUYSZEUTPÉTER Első okleveles említése 1381-ben történts amikor a Szent Péter apostolról elnevezett pálosrend kolostorát említik, 1390- ben Stregenchy Zenthpeter formában. 1412-ben Nemetizenthpeter prope Kanisam, - Németiszentpéter néven ismeretes. 1420-ban a pálosok megkapták az egész helységet. Egy 1501. évi oklevél szerint a monostor a helység közelében egy dombon épült, amely ma Klastrom dűlőként ismeretes. Az 1536-os adólajstrom szerint pálosoké a helység. 1550-ben Pogányszentpétérnék Nádasdy Tamás a földesura. 1554-ben elpusztult a falu. A XVIII. század 20-as éveiben települt újjá, akkor Malik család a helység birtokosa, a XIX. századtól pedig az Inkey családnak volt itt nagyobb birtoka. Az 1784/85. évi népszámláláskor a. helységben 538 fő élt, Az 1828, évi országos összeíráskor az adózók száma 93, jobbágygazda 32 fő volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 22 jobbágyháztartás, 12,5 jobbágytelek és 17 zsellértelek szabadult fel. 1850 februárjában a csurgói járás községe 428 fővel, 1870-ben 87 házban 596 lakos élt a helységben, és ekkor a marcali járáshoz tartozott. 1872-ben az iharosberényi körjegyzőség községe, és a csurgói járáshoz tartozott. 1921-ben Iharosberényhez csatlakozott, annak nagyközséggé alakulásakor. Pecsétjében lombos fa látható, Pogányszentpéter lakossága a századfordulótól az 1930-as évekig lassú csökkenést mutatott. 1900-ban 785, 1941-ben pedig 743 fő volt a lakosság. 1925-ben a község területe 2289 kat.h, volt, melyből 1150 kat.h. szántó, 357 kat.h. rét és 347 kat.h. erdő volt, A község nagybirtokosai gróf Kendefíy Gábor és Lajos, 1491 kat.h. volt a tulajdonukban, Ugyanakkor a községben 12 gazdaság 1 kat.h. alatt szántóföld nélküli, 11 gazdaság ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező volt, Az 1-5 kat.h, közötti gazdaságok száma pedig 72 volt. A községben a II, világháború előtt 6 fő iparos, 4 fő kereskedő volt. A községhez tartozik Magosd- és Ujmagosd-puszta, Magosd-pusz- ta a középkorban falu, 1356-ban Magos, 1446-ban Magasy alakban fordult elő. Ekkor a móroczhelyi Parkas családé. Az 1550-es
