Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Ötvöskónyi
70 ÖTVÖSKÓNYI A község Ötvös és Kény! egyesüléséből 1929-ben alakult meg«, Addigi történetét külön tárgyaljuk, Ötvös eredetileg a királyi udvarnokok birtoka volt, 1332-37“ ben plébániával bírt, és a segesdi uradalomhoz tartozott, Okleveles említése 1389-ben Wthwes, amikor a segösdi uradalomhoz tartozott. 1395-ben a kővágóőrsi Kis György fiai, Batthyány László és Albert, hűtlenségük miatt elvesztették, és ezt Zsig- mond király a tapsonyi Anthimieknek adományozta. 1405-ben ismét a Batthyányaké. 1536-ban Pekry Lajosnéé, 1550-ben Batthyány Mihályé. Az 1565-66, évi török kincstári adólajstromban 8, 1571- ben 18 ház szerepelt, 1573-ban Czindeiy Pál nyerte adományul. 1598-99-ben Batthyány Farkasé, 1701-1703-ban Ropcli Miklós, 1715-20-ban Sárközy Jánosé volt, 1723-ban a Kenessey és a Sárközy család birtokolta, de ekkor néptelen volt. 1733-ban Tallián Józsefé«, A XIX, század elején a Tallián család mellett a Horváth, a Botyka, a Gru- banovics, és a Chernél családnak volt itt nagyobb birtoka, A felszabadulás előtt a Chernél és Grübanovics család rendelkezett jelentősebb birtokkal. 1715-ben Ötvös községben az adózók száma 15 fő volt. Az 1784/ 85. évi népszámláláskor Ötvös lakossága 375 fő, Az 1848»évi jobbágyfelszabadításkor 16 jobbágy-, 1 zsellérháztartás, 19 1/8 jobbágytelek szabadult fel. Az űrbérrendezés ideje 1841. Az 1850, februári császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járáshoz tartozott, és 457 lakosa volt, 1870-ben Ötvösben 79 házban 570 lakos élt, ekkor a babócsai járás községe. Az 1872-es közigazgatási átszervezéskor 1897-ig a nagyatádi körjegyzőséghez, 1897-1940-ig a Nagyatád vidéki körjegyzőség néven Nagyatád székhellyel az új körjegyzőséghez,majd Nagyatádhoz tartozott, 1880-ban 87 házban 646 lakos élt, 1900- ban 675 lakos, 1910-ben pedig 723 lakos élt 110 házban. A község belterületén 483 fő, a pusztákon pedig 240 fő élt. A község pecsétjében 1853-ban keresztbe rakott villa és gereblye volt. 1908: ekevas, szőlőfürt, 4 szál gabona. Kényi történetének első forrása 1477-ből való, amikor okleveles említése Kwny. 1493-ban Poss, Kony alakban fordult elő.
