Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Nagykorpád

- 68 ­lásd lakos élte A reformátusok iskolájában a prédikátor tanítot­ta a tanulókat, 1784/85. évi népszámláláskor 618 fő élt a községben, Az 1828. évi országos összeíráskor az adózók száma 304 fő, ebből jobbágy­gazda 81 fő. Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 73 jobbágy-, 14 zsellér- és 1 házatlan zsellérháztartás, 43 4/8 jobbágytelek és 25 zsel­lértelek szabadult fel. Az űrbéri birtokrendezés ideje báró Si- nával 1859, amit abban az évben végre is hajtottak. Az 1850. februári császári közigazgatási beosztás szerint a nagyatádi járáshoz tartozott, és 1033 lakosa volt. 1870-ben 178 házban 1247 lakos élt Nagykorpádon. 1872-ben a szabás! körjegy­zőség községe volt. A község lakosságának legnagyobb létszáma 1900-ban volt, 1505 fővel. 1910-ben 1416 fő, 1920-ban 1363 fő, 1941-ben pedig 1232 fő volt. A község pecsétjében a XIX. sz. derekán kerekes eke, mögöt­te gereblye és sarló látható. 1925-ben a község 5822 kat.h. területéből 3442 kat.h. a szán­tó, 542 kat.h. a rét és 823 kat.h. volt az erdő. A község föld- birtokosa Mándy és társai 3427 kat.h. birtokkal rendelkeztek, amit bérbe adtak. Ugyanakkor a községben 9 birtok volt 1 kat.h. alatt és 18 ugyanakkora birtok, mely szántófölddel is rendelke­zett. Az 1-5 kat.h. közötti birtok pedig 132 volt. A községben a felszabadulás előtt 14 fő iparos és 5 fő keres­kedő élt. A község 1944« december 8-án szabadult fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom