Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Kivadár
66 rendelkezett 101 gazdaság«, mely 48 kát „holdon gazdálkodott. Az 1-5 kat.h. területen 206 gazdaság, 5-10 kat.h. között pedig 75 gazdaság volt Nagyatádon. A községben a II. világháború előtt 98 fő iparos és 29 fő kereskedő élt. A II. világháború idején vetették meg alapját a nagyatádi konzervgyárnak, amely a Kon- zeripari KFT tulajdona volt. A községben a felszabadulás előt+ 2 polgári iskola működött. Nagyatád a II. világháború eseményeiben súlyos károkat szenvedett. Valamennyi üzeme romba dőlt, illetve a visszavonuló német csapatok felrobbantották azokat, A ferences rendházat, illetve a templom tornyát 1945* március 30-án robbantották fel, a község felszabadulása előtt néhány órával, KIVADÁR A községet 1941-ben Nagyatádhoz csatolták. A helység 1875-ben pusztából alakult, amikor Bodvicától elvált, Tulajdonképpen az 1554-es török kincstári adólajstromban már előfordult Tivadar alakban, 1573-ban Czindery Pál nyerte adományul. Később a Jankovics, majd a Somssich család birtokába került. 1864-1888 között három részletben épült a Somssich- kastély, amelyet a felszabadulás előtt a gazdag gyűjteménye tett ismertté, pl. a római kori ezüstkanál-gyűjtemény, melyet Pompeiben és Herculaneumban találtak. Ugyanitt gazdag családi képtárt, porcelángyűjteményt is őriztek, A helységhez tartozik Pácod-puszta, amely a középkorban falu volt. Az 1332-37® évi pápai tizedjegyzékben szerepelt, 1356- ban Pelsőpácod /Pelseupchuth/ és Alsópácod /Alsopachuch/ helységek a Hahót! család birtokai voltak, 1382-ben és 1453-ban oklevelek tanúsítják létezésüket, 1536-ban már viszont csak egy Pacodról van említés az adólajstromban. 1703-ban Zankó Miklós és Boldizsár a földesura, 1726-ban jobbágyfalu, és Jankovics István, 1767-ben Jankovics Antalné volt a földesura, 1835-ben a Jankovics családé, de 1842-ben a Somssich családé a helység. A felszabadulásig szinte az egész község a Somssich család birtoka volt, 1925-ben a község 3688 kat.íi. területéből 1947 kat.h. a szántó, 519 kat.h. rét és 621 kat.h, az erdő. Ekkor a község terű
